A magyar találmány, amitől rémálmok gyötörték a franciákat, a tévében is leadták azt a filmet, amely egy igazi szenzációról szól

Biztos, hogy sokaknak kell bemutatni a 18. század egyik legnagyobb magyar koponyáját, akinek nevéhez számtalan találmány kapcsolódik, többek között olyanok is, amelyek világhírre tettek szert a későbbi századokban, aztán amikor eljött a mozgófilm korszaka, amikor már életre lehetett kelteni az emberiség nagy történéseit, eseményeit és csúcsteljesítményeit, akkor filmet kaptak.

Kempelen Farkas pedig még a múlt század elején nem is Magyarországon kapott filmet, hanem Franciaországban, történetét többször is rögzítették  celluloidszalagokra, és a második filmben igazán impozánsra sikerült a díszlet.

Egyszerre félelmetes és magával ragadó.

Korábban már több cikkben is kipörgettük  a zseniális magyar életrajzát, aki tényleg mindenben kipróbálta magát, értett mindenhez a építészettől kezdve majdhogynem a mesterséges intelligenciáig és a robotikáig. Megelőzte a korát gondolkodásával, és erre a magyar királynő is felfigyelt, aki számtalan találmányt rendelt Kempelentől.

Mégis az a csúcsteljesítmény, ami miatt a világhírt is megkapta, a sakk-automatája, a Török volt, egy sakkozó gép, amelyről csak később derült ki, hogy bizony emberek irányítják. Addig azonban azt hitték, hogy egy korai fejlett intelligencia vezeti a Török kezeit, amikor játszik.

1927-ben készült egy némafilm, majd 1938-ban egy hangosfilm is Franciaországban a Törökről.

A Le joueur d'échecs című film, amelynek magyarul A sakkjátékos nevet lehetne adni igazából egy összetett dráma, politikai felfordulásról ír, szabadság és szolgaság, elnyomás a központi témája. A mechanikus sakkjátékos csupán egy nagyon erős szimbólum a filmben, de elképesztően jól sikerült a díszlet. A filmek amúgy Henry Dupuy-Mazuel hasonló című regényéből készültek, amelyet 1927-ben adtak ki Franciaországban.

A film pedig Kempelen automatáját használja fel motívumként, azt a találmányt, amellyel a magyar feltaláló bejárta a világot, és még Katalin cárnő udvarába is eljutott. A sztori pedig elképesztő, és itt jön be a fikció, ugyanis a regény története szerint a sakkozó gép egy csel, amelybe egy lengyel felkelőt rejtenek el, aki elvesztette mindkét lábát, és ebben az álruhában, a gépben akarják őt megszöktetni Oroszországból.

A film végén amúgy jön a duplacsavar, a videó után eláruljuk ezt is***, ha nem szeretnétek megnézni az alkotást.

Így nézett ki a film plakátja, illetve ebben a videóban láthattok a filmből jeleneteket is:

***Kivégzik az automatát, mivel legyőzi a cárnőt.