promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Élet

Véletlenül rögzítették egy ember halálát, hátborzongató, amit az orvosi gépek mutattak!


Véletlenül rögzítették egy ember halálát, hátborzongató, amit az orvosi gépek mutattak!
Borítókép:  Depositphotos

Vajon tényleg lepereg a szemünk előtt az életünk filmje, mielőtt meghalunk? Egy tragikus, ám tudományos szempontból kivételes véletlennek köszönhetően a kutatók most először kaptak választ az évszázados rejtélyre.

A tudósok a világtörténelem során először rögzítették egy emberi agy tevékenységét a halál beálltának pillanatában. A megdöbbentő adatok azt mutatják, hogy az utolsó másodpercekben az agy pont olyan hullámokat bocsát ki, mint amikor álmodunk, vagy a legmélyebb emlékeinket idézzük fel. A Frontiers in Aging Neuroscience című tudományos lapban publikált felfedezés tudományos magyarázatot adhat a halálközeli élményekre, és alapjaiban rengetheti meg mindazt, amit az élet tényleges végéről gondolunk.

A véletlen, ami történelmet írt

Egy 87 éves, epilepsziás beteget vizsgáltak folyamatos EEG-vel (elektroenkefalográffal) az észtországi Tartui Egyetemen a rohamai miatt, amikor a páciens hirtelen szívrohamot kapott és elhunyt. Bár ami történt, családi tragédia, a váratlan esemény példátlan lehetőséget adott Dr. Raul Vicente és kollégái számára: véletlenül, de élesben rögzíthették egy emberi agy működését a halálba való átmenet során.

Az utolsó 30 másodperc titka

A tanulmányt szervező amerikai idegsebész, Dr. Ajmal Zemmar csapata összesen 900 másodpercnyi agyi aktivitást elemzett. A leginkább kritikus az a 30 másodperc volt, ami a szívverés leállása előtt és közvetlenül utána telt el. Ekkor ugyanis hirtelen megváltoztak az úgynevezett gamma-oszcillációk (valamint az alfa, béta, delta és théta agyhullámok). Ezek a ritmikus mintázatok felelősek az olyan agyi funkciókért, mint a koncentráció, az álmodás, az információfeldolgozás, vagy éppen a múltbeli emlékek éles felidézése - derül ki a Frontiers in Aging Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányból.

Az agy az emlékezethez kötődő hullámok generálásával talán egy utolsó, nagy visszatekintést játszik le az életünk legfontosabb eseményeiből közvetlenül a halál előtt

– vélekedett a professzor. Ez választ adhat a klinikai halálból visszatérők sokszor misztikusnak hitt, "filmes" beszámolóira. A kutatók szerint mindez megkérdőjelezi, mikor ér véget pontosan az élet, ami például a szervdonációk időzítése miatt is kulcsfontosságú lehet.

Reménysugár a gyászolóknak

Bár a mostani eredmények egyetlen, sérült agyú betegen alapulnak (ami megnehezíti az adatok értelmezését), hasonló folyamatokat laboratóriumi körülmények között korábban már patkányoknál is megfigyeltek. Ez arra utal, hogy az "életfilm lepergetése" egy mélyen kódolt, fajokon átívelő biológiai reakció lehet a halál pillanatában.

Dr. Zemmar számára a tudományos áttörésen túl az eredmények hatalmas érzelmi töltettel is bírnak.

Idegsebészként sokszor leírhatatlanul nehéz közölni a halálhírt a kétségbeesett hozzátartozókkal. Ez a kutatás viszont adhat valami kapaszkodót: bár a szeretteink szeme már csukva van, és készen állnak a végső pihenésre, az agyuk legbelül talán épp életük legszebb és legboldogabb pillanatait játssza újra.