Nem maradt más választása, íme Eszenyi Enikő teljes, változtatás nélküli vallomása.
Megtörte a csendet Eszenyi Enikő, nyilvánosan kért bocsánatot a múltbéli sebekért
Évekig tartó feszültség, elfojtott indulatok és a színházi világot megrázó viták után egészen váratlan, drámai közleményt adott ki Eszenyi Enikő.
A Vígszínház egykori köztiszteletben álló, ám vitatott módszerei miatt távozni kényszerülő igazgatója elismerte, hogy az elmúlt években nem volt olyan nap vagy éjszaka, amikor ne foglalkoztatta volna a teátrum élén eltöltött időszak.
A rendező-színésznő most először, kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról, hogy a szenvedélyes munkavégzés közben - bár állítása szerint soha nem akarattal - sokszor nem a kellő figyelemmel és empátiával fordult a kollégái, beosztottjai felé.
Megszólalt a szakértő Magyar Péter viselkedéséről, a mai parlamenti produkció után izgalmas idők következnek
Olvass tovább...
Összeomlott a debreceni projekt, elszállt a bizalom
A hirtelen jött, mély bűnbánat hátterében egy friss szakmai kudarc áll. Eszenyi Enikő a következő évadban a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban rendezte volna a Primadonnák című produkciót.
Az előkészületek során azonban hat év után most először fordult elő, hogy az alkotói közösség egyes tagjaiban megfogalmazódott: nincs meg a közös munkához elengedhetetlen bizalom a rendező irányába.
A debreceni színészek ellenállása rávilágított arra, hogy a hat évvel ezelőtti visszalépése a Vígszínház vezetésétől önmagában nem jelentett valódi lezárást a szakma számára.
Eszenyi leírta, sokáig azt hitte, a színház fontosabb mindennél, de be kellett látnia, hogy tévedett: semmilyen művészi eredmény nem ér annyit, hogy közben emberek sérüljenek vagy megalázva érezzék magukat.
Bernáth Odett feleségül menne Orbán Viktorhoz, Deutsch Tamást nem rúgná ki az ágyából
Olvass tovább...
Hosszú az út a gyógyulásig
A rendezőnő tisztában van azzal, hogy az általa okozott lelki fájdalmakat és mély sebeket nem lehet egyetlen nyilatkozattal vagy hivatalos közleménnyel azonnal begyógyítani.
Ennek ellenére a nyilvánosság előtt megkövetett mindenkit, akit a próbák során tanúsított szenvedélyes, időnként nem megfelelő megnyilvánulásaival megbántott.
Eszenyi arra kéri a kollégáit és a nézőket, hogy fogadják el az őszinte bocsánatkérését, és higgyenek abban, hogy képes a változásra.
A színházi szakma egyelőre megosztott a drámai vallomással kapcsolatban: sokan késői és kényszerű lépésnek tartják a debreceni bojkott miatt, míg mások értékelik a felelősségvállalást. Kérdés, hogy a jövőben kap-e még lehetőséget a bizonyításra a magyar színpadokon.
