Rémálom Magyarországon, új faj tűnt fel, a kutatók is megijedtek tőle

Rémisztő felfedezés Túrkevén – a japán vérszívó, amely megváltoztathatja Magyarország rovarvilágát

A hazai faunát kutató szakemberek olyasmivel találkoztak, amire senki sem számított: egy eddig ismeretlen kullancslégy faj jelent meg Magyarországon, amelyről korábban úgy hitték, csak Ázsiában fordul elő.

A rovar, a japán szarvas-kullancslégy (Lipoptena fortisetosa), most először került a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe – és ezzel új fejezet nyílt a hazai rovarvilág kutatásában.

Egy véletlen felfedezés története

A felfedezés nem egy laborban történt. A Biodiverzitás Napokon, Túrkevén, a gyűjtők arra lettek figyelmesek, hogy különösen „ragaszkodó” legyek repülnek körülöttük. A példányokat a szakemberek begyűjtötték, majd a kutatómunka során kiderült: ezek nem egyszerű rovarok, hanem a japán eredetű szarvas-kullancslégy első magyarországi példányai.

A vizsgálatot mikroszkópos azonosítással végezték el a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei, akik azonnal észrevették a különbséget a hazánkban eddig ismert fajokhoz képest. Ez volt az első alkalom, hogy ez a légyfaj – amely jellemzően szarvasfélék vérével táplálkozik – a magyarországi környezetben is kimutathatóvá vált.

Egy új vérszívó az európai természetben – a kutatók szerint Magyarországon is megvetette a lábát

A természettudomány szempontjából a felfedezés óriási jelentőségű. A japán szarvas-kullancslégy eredetileg Kelet-Ázsiában élt, majd a sika szarvas terjedésével jutott el Európába. Azóta már több mint tizenhárom országban azonosították – most pedig Magyarország is felkerült a térképre.

A faj különösen aggasztó az állategészségügy és az emberi egészség szempontjából is.

Ezek a paraziták vérrel táplálkoznak, és képesek átvinni olyan kórokozókat, mint a Bartonella vagy a Rickettsia, amelyek lázat, bőrgyulladást és egyéb fertőzéseket okozhatnak.

A kutató közösség ezért hangsúlyozza: az új faj jelenléte önmagában is riasztó, ráadásul ezek a legyek már aktívan alkalmazkodnak az európai klímához.

A felfedezés helyszíne: Túrkeve, ahol minden elkezdődött

A mintákat Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Berettyó árterében gyűjtötték 2025 májusában.

A terepen dolgozó szakemberek még nem tudták, hogy egy új fajjal van dolguk – csak a laboratóriumi elemzés derítette ki, mekkora jelentőséggel bír ez a lelet.

A begyűjtött példányokat azóta a Magyar Természettudományi Múzeum diptera gyűjteményében őrzik. A kutatók szerint a felfedezés újabb figyelmeztetésre hívja fel a figyelmet: a klímaváltozás és a globális állatmozgások miatt egyre több idegenhonos faj jelenhet meg magyarországi területeken is, amelyek akár veszélyt is jelenthetnek a helyi ökoszisztémára.

A természet figyelmeztetése és a tudomány válasza

A szakértők szerint a japán szarvas-kullancslégy jelenléte nem véletlen. A migráló madarak és az importált állatfajok közvetítésével a paraziták könnyedén eljutnak új élőhelyekre. A magyar kutató közösség ezért kiemelt figyelemmel követi a rovar terjedését, hogy felmérjék, milyen hatással lehet az őshonos fajokra.

A felfedezés egyben új lendületet adott a hazai természettudomány fejlődésének is. A múzeum szakemberei szerint a következő években több kutatási projekt indulhat, hogy feltérképezzék a faj elterjedését és az esetleges kórokozókat, amelyeket hordoz.

Az alábbi videóban közelebbről is szemügyre vehető az apró jószág: