Összeöntötték a tengervizet és a csapvizet, brutális dolog történt a laboratóriumban

Mi történik, amikor a sós és az édes víz találkozik?

A kísérlet első pillantásra egyszerűnek tűnik: egy átlátszó tartályban két különböző színű vízréteget öntenek össze. A vörös a tengervizet, a kék a folyókból és vezetékekből ismert csapvizet jelképezi. A szemünk előtt zajlik le egy olyan jelenség, amely a természetben is mindennap megtörténik, amikor egy folyó vize a tengeri öböl vizével találkozik.

A látvány azonban sokkal összetettebb, mint amilyennek elsőre gondolnánk. A sós víz nagyobb sűrűsége miatt a tartály aljára süllyed, míg a könnyebb sűrűségű édes víz felül marad.

A kettő között éles határvonal alakul ki, és ez a hömpölygés a valóságban is megfigyelhető a torkolatok találkozásánál. 

A keveredésből születő új állapot - a brakkvíz biológiát és kémiát érintő jelensége

Amikor a két víztömeg elegyedik, kirajzolódik a köztes árnyalat: a lilás brakkvíz.

Ez az átmeneti állapot önálló hidrológiai rendszert alkot, saját áramlási mintázatokkal, sodródó örvényekkel és a benne élő fajokhoz alkalmazkodott ökoszisztémával.

A kölcsönhatás látványos és egyben életet fenntartó folyamat, hiszen az áramlatok oxigént és tápanyagokat szállítanak, amelyek a halaknak, madaraknak és más tengeri élőlények fennmaradásához szükséges. 

A folyóvíz és tengervíz keveredéséből létrejött jelenség biológiai és kémiai szempontból rendkívül izgalmas: az oldott sók, ásványi anyagok és szerves anyagok kölcsönhatásba lépnek egymással, megváltoztatják a víz összetételét. Ez az egyensúly biztosítja, hogy az esztuáriumok – a tenger és a folyó találkozási zónái – a világ egyik legtermékenyebb élőhelyei legyenek.

Mit mutatott meg a laboratóriumi kísérlet?

A tudományos bemutató során a diákok és a látogatók számára kézzelfoghatóvá vált az a folyamat, amely a természetben sok esetben a szemünk előtt láthatatlan marad.

A sós és édes víz találkozásakor a határvonal olyan erős, hogy az egyik réteg alatt a másik szinte akadálytalanul mozog. A vízrétegek közötti feszültség néha viharos áramlásokat szül, máskor szelíden, rétegenként különválva haladnak egymás felett.

Miért számít ez mindannyiunknak?

Az esztuáriumok területei a bolygó egyik leggazdagabb élőhelyeinek számítanak, amelyek nélkülözhetetlenek a halászat, a madárfajok és a part menti fajok fennmaradása szempontjából.

Ugyanakkor sebezhetőek is: a szennyezés, a túlzott beépítés és a vízszennyező anyagok felhalmozódása mind veszélyt jelentenek az élővilágra.

A tudományos jellegű kísérlet bebizonyította, hogy a természet legapróbb részleteiben is lenyűgöző összhang működik – és a mi felelősségünk, hogy megőrizzük ezt az egyensúlyt.

A videóban tanúi lehetünk az esztuárium jelenségének, ahol Aubrey Weibel szemlélteti a folyóvíz és a tengervíz találkozásából eredő minitorkolat jelenségét:

Forrás: Whoi.edu