promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Petőfihez kötődik a titokzatos sír, kiderült és most mindenki erről beszél

Petőfihez kötődik a titokzatos sír, kiderült és most mindenki erről beszél

Borítókép:  Profimedia
Élet
Kategória fejléc
Promotions

Egy rejtélyes nyughely Pest vármegyében döbbenetet okozott, amikor kiderült, hogy kié.

Sokan akadnak olyanok, akik szeretnek temetőkben bóklászni, megnézni egy-egy ódon, elhagyott sírhelyet. Olyankor talán elgondolkodnak azon, ki lehetett az illető, aki örök álmát alussza ott.

Ritkán jut eszünkbe, hogy rengeteg olvasmányélményünk valós alapokra épül, és akikről szól (akár mesés formában megírva), hajdan azok is hús-vér létezők voltak. Alighanem ebbe a „hűha” kategóriába tartozik az is, ha eláruljuk, hogy Petőfi Sándor János vitéze sem teljesen a költő képzeletének szülötte volt.

Irodalomtörténészek szorgos munkával kiderítették, hogy ki lehetett az a bátor katona, akinek a 370 versszakból álló elbeszélő költeményben állított emléket a 19. századi versfaragó. Mert Kukorica Jancsi alakját Petőfi is igazi emberből gyúrta, aki ráadásul a maga korában meglehetősen ismert volt.

Horváth Nepomuki Jánosnak hívták, aki 1774-ben született és Ráckeve híres alakja, a napóleoni háborúk legendás huszárkapitánya volt (bár Kunszentmiklóson látta meg a napvilágot). I. Ferenc osztrák császár és magyar király testőrségében is szolgált, és 1847-ben halt meg, vagyis 3 esztendővel a János vitéz megírását követően.

Horváth Nepomuki János korán elvesztette apját-anyját, iszákos nevelőapja pedig cudarul bánt vele, a sorsa éppolyan mostoha lehetett tehát, mint Kukorica Jancsié. A gyermek aztán átkerült a nagybátyjához, Piringer György vízimolnárhoz, akinek együtt nevelkedett a Juliska nevű kislányával (a verses mese Iluskája innen ered).

A fiatalember 1793-ban került egy huszárezredbe, és hamarosan a mai Belgium területére vezényelték. Több tucat ütközetben vett részt, majd Itáliába helyezték, ahol ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Valóban harcolt Napóleon ellen, mint az a János vitézből is kiderül.

22 évnyi katonáskodás után ment nyugdíjba, és ekkor visszatért Ráckevére. Még mindig csupán 41 esztendős volt, de közben a Juliskája férjhez ment egy vízimolnárhoz. Az igazi János vitéz aztán 1824-ben újra uniformist öltött, és I. Ferenc osztrák császár és magyar király testőrségében vállalt szolgálatot.

Megnősült, de viszonylag hamar elvált, így nem nagy meglepetés, hogy az 1845-ben keltezett végrendeletében Juliskára hagyta vagyona nagy részét. Két évvel később hunyt el, és a sírja ma is megtekinthető a ráckevei Szent Domonkos katolikus temetőben.

Honnan ismerte őt Petőfi? A költő nem járt soha Ráckevén, de talán az ottani illetőségű, jogot tanuló Ács Károlytól hallott a nevezetes személyről. A János vitéz nemcsak a magyar irodalom remeke, de a két férfi barátságának az emlékét is őrzi.

Itt a híres sírhely: