Hihetetlen szövegre bukkantak Petőfi kézírásával, sok rejtélyes kérdést válaszol meg

Petőfi Sándor a 19. század első felének egyik legnépszerűbb költője volt. Rövid élete (mindössze 26 évet élt) és halálának máig megfejtetlen körülményei valódi legendává tették az eltelt mintegy két évszázadban.

A korabeli Magyarország egyik „sztárjának” magánéletével viszonylag keveset törődik a közvélemény. Első látásra nem is volt benne semmi különleges, némi huzavona után megnősült (Szendrey Júlia apja nem tartotta őt jó partinak), és gyermeke is született, már a szabadságharc alatt.

Petőfi és szülei kapcsolata szintén alig ismert a szélesebb nyilvánosság előtt. Apja, Petrovics István mészárosmester volt, míg édesanyja, Hrúz Mária mosónő és cseléd. Bár nem voltak gazdagok, Kiskőrösön az 1823-ban született kisfiuk boldogan tölthette gyermekkorát.

A felnőttkorba érve Petőfinek hosszú hányattatásokon kellett keresztülmennie, végül aztán 1844 elején biztos írói állás szerzett Pesten. Anyagi helyzete rendeződött, és amikor hazament a húsvéti ünnepekre, otthon a szülei nagy örömmel fogadták, megbékéltek pályaválasztásával.

Ekkor született a Füstbement terv című verse is, amely a hazatérés megindító emléke. Kevesen tudják, hogy a mű eredetileg más címmel jelent meg, a „Hiu terv” azonban nem tetszhetett a költőnek, ezért később megváltoztatta.

A kutatók eleinte úgy hitték, Császár Ferenc szerkesztő szólt bele a címadásba, ám ma már tudjuk, hogy Petőfi volt minden esetben a címadó. 1847-ben „Édes-anyámnak viszontlátása” címen jelent meg a vers egy gyűjteményben, de már 1844-ben felbukkant a mai változat is (Füstbement terv).

A költeményért Petőfi 3 pengő forint tiszteletdíjat kapott, ami akkoriban szép fizetségnek számított. Sokkal többet ért viszont neki az, hogy visszaszerezhette szülei bizalmát, és ezután lírájában a család témája is hangsúlyozottabban jelent meg.

A címváltoztatás nem is olyan szokatlan jelenség, a fordítások esetében például teljesen bevett eljárás. Csak hogy a „családnál” maradjunk: Petőfi felesége, Szendrey Júlia például – ezt kevesen tudják – magyarra ültette át Andersen meséit, és nála A rendíthetetlen ólomkatona című történet még A szilárd cinkatona címen szerepelt.

A Füstbement terv eredeti kézirata itt látható: KATTINTS!