Szenzációs fordulat, ismeretlen szemtanú számolt be Petőfi haláláról, ez mindent megváltoztat

Petőfi Sándor titokzatos zsenije a magyar irodalomnak, aki a sors által rövidre szabott élete alatt közel ezer verset írt. Viszont azt sem tudjuk róla pontosan, hol született, és a halálának helye is ismeretlen mind a mai napig.

A költő – ha hinni lehet a költeményeiben megjelenített gondolatoknak – mindig is inkább a csatatéren esett volna el hősiesen, ahelyett, hogy „ágyban, párnák közt” haljon meg. Feltehetőleg ez teljesült is, bár a rendszerváltás környékén komoly kutatás zajlott a szibériai Barguzinban, ahol Petőfi feltételezett csontjait is megtalálták egy sírban.

Sokkal valószínűbb ugyanakkor, hogy a költő elesett a segesvári csatában, Fehéregyháza környékén, 1849. július 31-én. Már késő volt, amikor észrevette, hogy az oroszok felülkerekedtek a magyar csapatokon, és a gyalog menekülő költőt a kozákok kíméletlenül legyilkolták.

Többen is látni véltek a harc forgatagában egy héjjasfalvi úton futó civilt, akit Lengyel József katonaorvos később Petőfinek gondolt. Ugyanakkor volt egy másik, tulajdonképpen ismeretlen szemtanú, aki sokkal elevenebb, éppen ezért hitelesebbnek tűnő vallomást tett a csata után.

Kurka Mihály csupán egyszerű honvédhuszár volt, feltehetőleg ezért nem adtak hitelt a szavainak. Pedig szerinte a költő déli irányban menekült az oroszok elől, mégpedig a Bukur patak partja mentén az úgynevezett Szőlőhegy felé.

„Sebesen jövök az úton, utolérem Petőfit az ajjutánst, aki egyedül, gyalog, hajadonfővel sebesen haladott az úton… Ahogy utolértem, slisszoltam melléje és hátulról a tarkójánál benyúlva megragadtam a ruháját. Petőfi pedig balkézzel a kengyelszíjat fogta meg. Uram, haladjunk, mert űznek, jönnek utánunk! Sebes vágtatva vagy két puskalövést haladtunk. Egy ölnél is nagyobbakat lépett, mert bírta még a ló, de négy lovas muszka hátulról mind közelebb-közelebb jött utánunk… Petőfi visszatekintve kiáltja: állj meg! S abban a percben elereszti a kengyelszíjamat. Bocsáss! – kiáltja mérgesen –, engem az Isten sem ment meg… Ezzel kirántja magát kezemből, s bal felé az út mellett a hegynek ment a kukoricába”

– olvasható Kurka Mihály visszaemlékezésében, aki ezek szerint kis híján megmentette a magyar hőst. De Petőfinek így nem sok esélye maradt, alig tett 25-30 lépést a kukoricában, amikor két orosz lovas utána ugratott, és az egyik karddal kettőt vágott a fejére. Valóban így történhetett? Ezt egyszer talán a mainál fejlettebb tudományos vizsgálatok feltárják.

Alapos összeállítás Petőfi halálának körülményeiről, sok új információval: