Ez az állat visszanöveszti a kezét, és a lábát – az emberiség is közel van ehhez a képességhez

A biológia története tele van olyan lényekkel, akikre csak annyit tudunk mondani: “nem lehet, hogy ez tényleg létezik”.

Az axolotl pontosan ilyen. Ez a mexikói szalamandra, amelynek mindig mosolygós arca van, mintha egy Pixar-figurából lépett volna elő, épp most ejti ámulatba a tudományos világot.

És nem a cuki kinézete miatt – bár az is megérne egy tanulmányt.

Az axolotl ugyanis szuperhősi képességgel bír: ha levágják a kezét, visszanöveszti. Ha elveszíti a lábát, ugyanúgy. Néhány héten belül újra teljes értékű végtagot növeszt. Mintha semmi sem történt volna.

Fényben úszó titkok

James Monaghan biológus és kutatócsoportja nem bírta tovább nézni kívülről ezt a csodát, inkább belenéztek. Szó szerint. Genetikailag módosították ezeket a szalamandrákat, hogy sötétben világítsanak, így könnyebb volt feltérképezni, mi történik a sejtjeikben, amikor épp egy új kart gyártanak le.

A kísérletek során egy retinoinsav nevű molekula került a középpontba, amely a jól ismert A-vitamin származéka – és még az arckrémekben is megtalálható. Ez a molekula volt az, ami “megmondta” az axolotlnak, hogy mit kell visszanövesztenie. Nem túl sokat, nem túl keveset – pontosan azt, ami hiányzik.

A retinoinsav mennyisége testtájanként változik. A vállhoz közelebb több van belőle, az ujjak felé kevesebb. Ha túl sok kerül a rendszerbe, “extra alkatrészek” is kinőnek – az egyik kísérlet során például egy teljes új végtag nőtt ki az állat kezéből. Kicsit bizarr, kicsit “Frankensteines”, de elképesztően informatív.

Jön a fordulat: bennünk is ott van

És itt jön a képbe az emberiség. Ugyanis a kutatók rájöttek, hogy ez a regenerációs mechanizmus nem valami földönkívüli genetikai csoda. Az emberi test is rendelkezik a kulcselemekkel. Ott van bennünk is a retinoinsav, és ott a Shox nevű gén is – amely szintén aktiválódik az szalamandráknál, ha “építkezni” kell.

Monaghanék módosították ezt a gént, és megdöbbentő eredményekre jutottak: ha kiütötték a Shox-ot, a szalamandrák ugyan visszanövesztették a kezüket, de az alkar már rövid maradt. Ez bizonyítja, hogy a regeneráció nemcsak arról szól, hogy új sejtek jönnek létre, hanem arról is, hogy térben és időben pontosan mi épül vissza.

És miért érdekes ez nekünk, embereknek?

A kutatók egy része úgy véli, most először látják az utat. Nem csak teóriák, hanem konkrét biológiai folyamatok állnak előttük. Monaghan szerint például akár egy regenerációt elindító “bőr alá ültethető tapasz” is elképzelhető a jövőben. Egy olyan eszköz, amely nem hagyja, hogy egy végtagvesztés hegként záruljon le – inkább újraépíti azt.

Persze ez még messze van. Az emberi regeneráció nem a következő évek, inkább az évszázad második felének nagy áttörése lehet. De az irány most már tiszta – és egy mosolygós kis szörnyeteg mutatta meg nekünk az utat.

Ha kíváncsi vagy, pontosan hogyan is néznek ki ezek a szalamandrák, a videóban 1 perctől láthatod is: