Kínos hálószobatitok derült ki Kossuth Lajosról, nem véletlenül hallgattak róla a barátai

Kossuth Lajos a 19. század második felének egyik meghatározó magyar politikusa volt. Bár a kormányzó-elnöki posztot csupán néhány hónapig birtokolta, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után még évtizedekig tartotta a reményt a magyar népben, hogy eljöhet az ország számára egy kedvező fordulat.

Miközben a közéletben folyamatosan szem előtt volt, a magánéletéről alig tudtak valamit a kortársak. Feleségéről, Meszlényi Teréziáról Katona Tamás történész – meglehetősen udvariatlanul és tapintatlanul – azt mondta, hogy „Magyarország egyik legcsúnyább nője volt”, ám ez kétségkívül így lehetett, hiszen több forrás is kiemelte, ezért sokan értetlenül szemlélték, hogy mit keres mellette a jóképű politikus.

A frigy mindennek dacára sikeresnek bizonyult, a házastársak jóban-rosszban kitartottak egymás mellett, az asszony 1865-ben bekövetkezett haláláig. De volt körülöttük egy titok, amit a legközelebbi barátok tudtak ugyan, ám

a később kialakult Kossuth-kultusz miatt nem beszéltek róla.

A történet megértéséhez szólnunk kell néhány szót egy akkoriban jól ismert matrónáról, László Ferencné Szüts Jozefáról, aki szívesen foglalkozott párok összeboronálásával. Könnyen megtehette, hiszen annak a sikeres terménykereskedő László Ferencnek volt az özvegye, akiről Jókai Mór feltehetőleg Az arany ember Timár Mihályát mintázta – neki is minden arannyá vált a kezében.

Az aktív társasági életet élő asszonyság vonta be Kossuthot egy olyan csoportba, ahonnan a politikus végül társat választott magának. A börtönből 1840-ből szabadult férfi meglehetősen gyámoltalan és támasztalan volt, jelentős önbizalomhiánnyal, így viszonylag könnyen be lehetett hálózni.

A 38 éves Kossuth az első találkozások után bevallotta testvérének, Zsuzsannának, hogy az üde és fiatal, mindössze 24 éves Tanárky Auguszta tetszett neki legjobban a társaságból. Lászlóné és Meszlényi Terézia viszont (aki Auguszta legjobb barátnője volt) ezt nem voltak hajlandók elfogadni, és megindították „a vad becserkészését”.

„Meszlényi Terézia lett a végső győztes, aki kitartásával és nagy szívével, akaraterejével a szó szoros értelmében „megszerezte magának" a magyar történelem egyik legnagyobb hatású politikusát. A házasság is elsősorban az ő határozott kérésére köttetett meg, amelyet ügyesen alkalmazott női fortélyok segítségével valószínűleg siettethetett a szerelmes nő. Találóan jegyzi meg egyik életrajzírója, de alighanem rátapintott a lényegre, hogy az egybekelést legutoljára maga az »áldozat«, Kossuth határozhatta el”

– olvasható az Egy boldog menyasszony levelei című, alapos tanulmányban. Lászlóné feltehetőleg észérvekkel hatott a férfira, azzal az indokkal beszélhette rá Kossuth Lajost Meszlényi Teréziára, hogy a politikus a házassággal nemcsak feleséget szerez magának, hanem a győri társadalmi elit támogatását is. Mindent elárul, hogy a vénkisasszonynak számító menyasszony 24 évesnek vallotta magát a ceremónia idején.

Bárhogy is volt, a házasság végül jól sült el, a frigyből három gyermek született, és a férj csupán egyszer volt hűtlen asszonyához. Az emigráció első idejében, a bulgáriai Sumenben szűrte össze a levet Dembinszky Tivadarné Hogl Emíliával.

Meszlényi Terézia azonban gyorsan a férje után sietett és rendet csinált. Jól tette, hiszen – mint kiderült – a szép Dembinszkyné valójában a bécsi udvar kémje volt, aki szorgosan küldte a jelentéseket a magyar politikusról.

Izgalmas, kevésbé ismert tények Kossuth Lajosról: