Szörnyű merénylet terve derült ki, így akartak végezni Kossuth Lajossal

Kossuth Lajost sokan a 19. század legnagyobb magyar államférfijának tartják, és tény, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint összességében a magyar szabadság ügye nagyon sokat köszönhet neki.

Eleinte a Batthyány-kormány pénzügyminisztereként viselt magas pozíciót, végül aztán Magyarország kormányzó-elnöke lett. A bukás után természetesen emiatt üldözni kezdte a Habsburg hatalom, így Kossuth nem maradhatott idehaza.

Emigrációjának első állomása a bulgáriai Vidin lett, a török szultán nyújtott neki menedéket. Később ez terhessé vált az uralkodó számára, és orosz-osztrák nyomásra Kis-Ázsia belsejébe internálta a magyar politikust. Kossuth innen utazott tovább Angliába, majd az Egyesült Államokba, hogy a magyar függetlenség ügyének támogatást szerezzen.

A törökországi tartózkodása során – ezt kevesen tudják – komoly merényletet terveztek az egykori kormányzó-elnök ellen. Ez „logikus” lépésnek bizonyult, hiszen a Habsburgoknak nem volt szükségük egy felforgatóra, sőt hősre, aki bármikor mozgósítani tudott volna ellenük.

A titkos megfigyelést, üldözést Alexander Bach belügyminisztériuma végezte, akiről a sötét Bach-korszakot is elnevezték, de az embereik között emigránsok is akadtak. A Sumlában (vagyis a mai bulgáriai Sumenben) lakó Kossuth a legfőbb célpontjaik között szerepelt, különösen azért, mert a magyar nép folyamatosan visszavárta őt. Amikor például sóhiány alakult ki, rögtön elterjedt a pletyka, hogy Kossuth és a törökök elfoglalták az erdélyi sóbányákat, és már közel a felszabadulás.

Az osztrákok törökországi kémszervezetét egy Jasmagy Gábor nevű mérnök vezette. Folyamatosan szemmel tartották Kossuthot, feljegyezték szokásait, illetve azt, hogy merre szokott járni a városban. Ugyanakkor a korabeli politikai helyzetben nehezen volt hihető, hogy a nagyhatalmak szó nélkül hagyták volna a magyar vezető letartóztatását, elítélését.

Ennek ellenére 1850 decemberében egy Bárdy nevű szökött magyar katona azzal a hírrel állított be Kossuthhoz, hogy fegyveres merénylők közelednek Sumen felé. A hírek 14 orgyilkosról szóltak,

a magyar politikust az utcán akarták lelőni.

Kossuth arra kérte Bárdyt, hogy egyelőre hallgasson a dologról, mert különben az osztrákok visszalépnének, ő pedig nevetségessé válna. Hamarosan azonban Konstantinápoly is intézkedni kezdett.

A törökök olyannyira komolyan vették a merényletkísérlet hírét, hogy a városban megkettőztették az őrséget és az utcák megteltek katonasággal. Az osztrák tervek ezzel lényegében még azelőtt füstté váltak, hogy konkrét lépéseket tehettek volna. A merényletkísérlet megmaradt egyfajta háttérben zajló, láthatatlan sakkjátszmának.

Itt lakott Kossuth Torinóban, turini remeteként: