Ismerős? A Kádár-korszak ikonikus bútora minden nappaliban ott volt, pakolni is lehetett bele

A Kádár-korszakban a lakberendezés inkább a praktikumra épített, mint a változatosságra. Előfordult, hogy a nappaliban elhelyezett bútorok között alig volt különbség, amikor a rokonok ellátogattak egymáshoz. Mint mindennek, ennek is megvolt a konkrét oka:

az államszocialista rendszerben a bútorgyártás és forgalmazás központilag irányított volt. 

Nem voltak lakberendezők, nem volt svéd, kézzel összeszerelhető komód vagy kisasztal, NDK-ból rendelt gyerekszoba bútor. Néhány nagy állami vállalat dominálta a piacot, így a kínálat viszonylag szűk és uniformizált volt évtizedeken keresztül.

Az importcikkek ritkaságszámba mentek, és a helyi gyártás is inkább a mennyiségre, semmint a változatosságra helyezte a hangsúlyt. A legtöbben akkor áldoztak nagyobb összeget sarokülőre, dohányzóasztalra, szekrénysorra, ha házasságot kötött egy pár és saját otthonba vagy lakrészbe költöztek. 

Ahogy a szocializmus eszméjét, úgy a bútorokat is az örök időkre tervezték

Még ma is vannak olyan nappalik az országban, ahol azonnal leforgathatnánk egy nyolcvanas években játszódó családi jelenetet. Egy-egy divatos bútor kollekció, például a lakkozott, sötét furnérbútorok széles körben elterjedtek. A tömeggyártás lehetővé tette, hogy a legtöbb elvtárs pénztárcájának megfeleljen ezek ára is.

 

Fotó: Fortepan / Gárdos György

A kreatívan variálható, csíkos sarokülő ott volt mindenütt

A kocka formájú, kényelmes ülőrésszel, erős szövettel és praktikus belső tárolóval legyártott elemek a panellakások kisszobáiban és a Kádár-kockák nappalijaiban is állandó bútornak számítottak. Két ajtó között egyetlen elem is jól mutatott, a háttámlás verziókon pedig komfortosan folyhatott a beszélgetés a Bervában töltött munka után, egy pohár Márka mellett. 

Abban a szobában, ahol a lakás egyetlen televíziója is helyet kapott, kényelmes sarokülőt formált 5-6 elem. Ezen együtt nézték az esti Híradót, a Szomszédokat vagy a Deltát a családtagok. Ha vendégek érkeztek például szilveszterre, csak ki kellett egészíteni néhány extra elemmel a berendezést és máris mindenki kényelmesen élvezhette a Mikroszkóp Színpad poénjait.

A csíkos sarokülő garnitúrához járt egy stílusban tökéletesen passzoló asztal is, melynek fedlapja alatt az összes téli ruha, overállal, kötött sapkával együtt kényelmesen elfért.

Az esti Híradó a Szomszédokban is fontos szerepet kapott, akkor is, ha Lenke néni inkább hang nélkül nézte az adást: