
Olyan adás ment le a köztévében a Tisza győzelme után, amire senki nem számított
Olvass tovább...


Alekosz a kormányváltáson kívül személyesebb témákat is érintett.
Még jóval a Tisza Párt választási győzelme előtt, a politikai erőtér átrendeződésének korai szakaszában a Polip Egyesület egy nem mindennapi jelenetnek adott otthont.
A közéleti érdeklődésű fiatalok rendezvényén megjelent Nagy Alekosz, aki tiszás pulóverben, a rá jellemző teátrális stílusban jelezte: a változás szele az ő unikális világát is elérte.
Az esemény csúcspontja azonban az a bemutatkozás volt, amely során kiderült, hogyan is hívják és definiálják valójában a valóságshow-hőst.
Percekbe telt, amíg Alekosz végigért a végtelen titulushalmán, amelyben a "nemzetközi sztár", a "vagyonőr", a "taxisofőr" és az "üzletember" csak az alapozást jelentette egy minden eddiginél abszurdabb öndefiníciós kísérlethez.

Olvass tovább...
A bemutatkozás során Alekosz egy olyan listát vonultatott fel, amely a létező összes társadalmi szerepet és elképzelt méltóságot magába sűrítette, mintha csak egy szürreális anyakönyvi kivonatot olvasna fel.
Saját bevallása szerint ő nem csupán "etikus hacker", "értelmiségi" és "gróf", hanem egyenesen "koronaherceg" és a "Karinthy-gyűrű várományosa".
A hallgatóság megdöbbenve figyelte, ahogy a "BRFK által megfigyelt, lehallgatott nemzetbiztonsági kockázat" sötét tónusai keverednek a "férfi szexszimbólum" és a "fajvédelmi operatív" titokzatos titulusaival.

Olvass tovább...
A bemutatkozás fináléjában a szürrealitás már a fizika és a történelem határait súrolta, ahogy a magyar csillag sorolta további megnevezéseit.
Alekosz "kozmológusként", "kriminológusként" és "Seuso-kincs tulajdonosként" határozta meg önmagát, miközben nem felejtette el megemlíteni "vadonatúj fogsorát" és „múzeumi dísztárgy” jellegét sem.
A "munkásőr" és a "régi-új fideszes" múltat zárójelbe téve már "hamarosan svájci állampolgárként” és "érdi észlelőként" tekintett a jövőbe.
Ez a monumentális ömleny valójában egy kordokumentum maradt: Nagy Alekosz megmutatta, hogy ő az a tényező, akit semmilyen politikai fordulat nem tud kimozdítani a saját maga által épített trónszékéből, még ha nevének és címeinek felolvasása kész örökkévalóságnak is tűnik.