289 milliárdot buktunk a Fideszes adó miatt – pert vesztett a Magyar állam
Csendben, különösebb hírverés nélkül ért véget az a három esztendeje húzódó, óriási összegeket megmozgató adóvita, amely a legjelentősebb hazai ipari szereplőket érintette. Egy újonnan életbe lépő jogszabály értelmében ugyanis visszamenőleges hatállyal törölték a korábban kivetett szén-dioxid-kvóta-adót. A döntés következtében a magyar államnak óriási összeget, mintegy 289 milliárd forintot kell visszatérítenie az érintett nagyvállalatok számára, amelyektől ezt a pénzt a korábbi években beszedte.
Így működött a 2023-ban bevezetett klímaadó
A szóban forgó pénzügyi terhet még 2023-ban hívta életre a szabályozás, és kimondottan a legnagyobb környezetterhelő ipari szereplőkre szabták. A rendelkezések értelmében azok a cégek tartoztak az adó hatálya alá, amelyek szén-dioxid-kibocsátása a megelőző három év átlagos adatai alapján meghaladta az évi 25 ezer tonnás határértéket.
A szabályozás két fő elemből állt:
-
A határérték feletti cégeknek tonnánként 36 eurós plusz befizetést írtak elő.
-
A kibocsátási egységek és kvóták értékesítését követően további 15 százalékos tranzakciós illetéket is megkövetelt el az állam.
A G7 gazdasági szaklap korábbi összeállításai alapján a legjelentősebb adófizetői körbe olyan óriásvállalatok tartoztak, mint a Mol, a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek, valamint a hazai építőipar meghatározó cementgyártói. Utóbbiak közé tartozott a királyegyházi létesítményt működtető, svájci hátterű Holcim, valamint a váci és beremendi gyárakat üzemeltető Duna-Dráva Cement, amely a német Heidelberg Materials és a Schwenk Zement közös tulajdonában áll.
Van remény? Magyar Péter fantasztikus hírt közölt, újra erőre kap a Duna?
Olvass tovább...
Környezetvédelem vagy piaci nyomásgyakorlás?
A szakmai elemzések már a jogszabály megalkotásakor rámutattak arra, hogy a konstrukció célja nem tisztán a környezetvédelmi szempontok érvényesítése volt. A kormányzati szándék mögött feltételezhetően egyéb megfontolások is meghatódtak: egyfelől a Nitrogénművek elleni gazdasági nyomásgyakorlás, másfelől pedig azoknak a külföldi kézben lévő építőanyag-gyártóknak a megszorongatása, amelyeket a kabinet már korábban is igyekezett kiszorítani a hazai piacról.
A kivetett adó mértéke messze túlmutatott a szokványos környezetvédelmi terheken, amit a cégek pénzügyi mutatóira gyakorolt hatása is jól szemléltet. A kontroll szerint 2024-ben a befizetendő összeg drasztikus mértékben nyújtotta meg a vállalatok terheit:
| Vállalat | Az adó aránya a teljes árbevételhez képest (2024) |
| Duna-Dráva Cement | 14% |
| Nitrogénművek | 12% |
| Holcim | 8% |
A cégek árbevételéhez viszonyított kiugróan magas arányok is jól mutatják, hogy olyan mértékű elvonásról volt szó, amelyet önmagában a klímapolitikai célkitűzésekkel nehezen lehetett indokolni. A visszamenőleges törléssel és a 289 milliárd forintos visszatérítéssel most teljes egészében lezárult a hároméves adóügyi fejezet.
Végre kiderült, valójában ezért kellett felújítani a Lánchidat
Olvass tovább...
