A Mi Hazánk, vagy a Tisza akarta? A kérdés döntetlen, az viszont biztos, hogy az ukrán gabonával szembeni aggályok jogosnak tűnnek.
Újra és újra fellángol a vita arról, hogy az ukrán gabona importja miért vált az utóbbi időben szinte tabutémává, legutóbb a Redditen csaptak össze az indulatok, szakértők is megszólaltak az ügyben. Miközben a gazdasági hatások (a magyar termelők piacának beszűkülése és a magtárak túlterheltsége) nyilvánvalóak, a fogyasztókat elsősorban az egészségügyi és minőségi kockázatok aggasztják.
A fórumozók megfejtették a titkot: rámutattak, hogy Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, így a helyi gazdaságokra nem vonatkoznak az EU szigorú agrár- és élelmiszerbiztonsági előírásai. A hozzászólások szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az ukrán földeken olyan hatékony, de bizonyítottan egészségkárosító, akár reprodukciós toxicitást vagy rákot okozó növényvédő és gombaölő szereket (például atrazint vagy glufozinátot) is használhatnak, amelyeket az unió területéről már évtizedekkel ezelőtt kitiltottak.
Bombával akarták megölni a Tények műsorvezetőjét, a csatorna azonnal reagált, őket is megfenyegették
Olvass tovább...
Valóban mérgező az olcsó importáru?
A bírálatok másik sarkalatos pontja a génmódosított (GMO) növények jelenléte. Sokak szerint a háborús övezetben, egy eleve kinstabil rendszerben képtelenség garantálni a folyamatos és szigorú minőségellenőrzést, ráadásul korábbi szlovákiai és dániai laboratóriumi vizsgálatok is kimutattak már határértéket meghaladó vegyszermaradványokat bizonyos tételekben. A szkeptikusok kiemelik, hogy a nemzetközi piacra szánt, ellenőrizetlen mennyiségű és lazább szabályozás mellett termelt olcsó áru beáramlása nemcsak a hazai gazdákat végzi ki, hanem a gyanútlan vásárlókat is kitolja a hosszútávú egészségügyi kockázatoknak. Ugyanakkor a vitában megjelennek a higgadtabb hangok is, akik emlékeztetnek: a mérgezés képe túlzó, hiszen az élelmiszeranalitikusok folyamatosan mérik a mikotoxinokat és a nehézfémeket, a határértéket túllépő szállítmányokat pedig megsemmisítik vagy visszafordítják.
Tovább robog a mémgyár, Tóth Gabi és Nagy Feró közös képen, miközben vallomástételre várnak
Olvass tovább...
Kettős mérce: Ha a banán és az eper jöhet, a búza miért lett politikai fegyver?
A téma kapcsán sokan vádolják politikai hisztériakeltéssel a döntéshozókat és a médiát. Több kommentelő szerint nettó protekcionizmusról és versenykorlátozásról van szó, amellyel a hatékonytalanul működő hazai agráriumot és az agrár-oligarchák érdekeit védik a fogyasztók kárára, akik így kénytelenek magasabb árat fizetni a pékárukért.
A hozzászólók joggal teszik fel a kérdést: miért pont az ukrán gabona a főellenség, amikor a dél-amerikai banánt, az indiai szőlőt vagy a marokkói zöldségeket senki sem vizsgálja ilyen drasztikus szigorral, holott ott is alkalmaznak Európában tiltott vegyszereket? Sokan úgy vélik, az ukrán búza kérdése elszakadt a valóságtól és az élelmiszerbiztonsági aggályokat geopolitikai és kampánycélokra használják fel a politikai szereplők.
