Magyar Péter megoldja: bedöntheti a magyar gyárakat a miniszterelnök ígérete 13 nap múlva a munkaadók szerint
Magyar Péter már a 2025. december 31-i szilveszteri beszédében bejelentette: 2026. június 1-jétől további intézkedésig "nulla, azaz nulla" Európai Unión kívüli vendégmunkás behozatalát engedélyezi. A jelenleg itt dolgozó 90 ezer fős harmadik országbeli munkaerő-állomány miatt a magyar gyárak és szolgáltatók most aggódnak. A VOSZ kedden öt alapelvet és három azonnali döntést kért a miniszterelnöktől – közöttük ágazati hatásvizsgálatot és átmeneti szabályokat.
A vendégmunkás-vita nem keddi fejlemény. Magyar Péter a 2025. december 31-i szilveszteri beszédében már egyértelműen rögzítette: a kormányra kerülés után az egyik első intézkedés a harmadik országbeli munkaerő-behozatal teljes felfüggesztése lesz. Pontos megfogalmazása így hangzott: "2026. június 1-jétől további intézkedésig nulla, azaz nulla Európai Unión kívüli nem magyar vendégmunkás behozatalát fogjuk engedélyezni."
A bejelentést a Tisza Párt hivatalos Facebook-posztjában is megerősítette még újév napján "Megvédjük a magyar dolgozókat" jelszóval. A kormányalakítás után Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter megismételte a dátumot, és a Tisza koalíciós program kiemelt elemeként rögzítette. A jelenleg itt dolgozó harmadik országbeliek létszáma 90 ezer fő körüli, és a legnagyobb csoportokat a Fülöp-szigeteki, ukrán, kínai, vietnámi és indiai munkavállalók adják.
Ez az a munka, amit a magyarok nem akarnak megcsinálni, Lázár János leleplezte az országot
Olvass tovább...
A sajtó már a miniszterelnök kezében látja a tétet
A téma tétjére a hazai és nemzetközi sajtó már korábban felhívta a figyelmet. A Reuters elemzése szerint Magyar Péter döntése június 1-jétől akár működésképtelenné is teheti a magyar gazdaságot. A Telex a Tisza Párt teljes külföldi munkaerő-stopját vette napirendre, a Pénzcentrum pedig az első 100 napos programcsomagot elemezte. A megoldás-elvárás minden irányból Magyar Péter felé fut.
A munkaadói válasz – öt hónap után
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2026. május 19-én közleményben reagált a határidő közeledtére. Gazsi Attila elnökhelyettes szerint a cél helyes, a megvalósítás módja viszont nem. "Van aktivizálható munkaerő-tartalék Magyarországon, de ez nem gombnyomásra elérhető" – fogalmazott a sajtóanyagban.
Az inaktívak, a szenior munkavállalók, a részmunkaidős visszatérők, a pályakezdők és a külföldről hazatérők bevonásához célzott programokra, tanácsadásra, képzésre és időre van szükség. A VOSZ szerint az új szabályozás nem a működő rendszerek "fűnyíróelv-szerű felszámolásáról", hanem azok megtisztításáról és átláthatóbbá tételéről kellene szóljon.
Az öt alapelv, amire a szövetség épít
A VOSZ szerint a szabályozás újragondolásának öt alapelvre kell épülnie. Az első a magyar munkavállalók foglalkoztatási elsőbbsége: harmadik országbelit csak ott szabad alkalmazni, ahol igazolhatóan nincs elegendő hazai jelentkező. A második a visszaélések valódi célba vétele – ellenőrizetlen közvetítés, rendezetlen alvállalkozói lánc, bizonytalan jogi státusz ellen erősebb hatósági kontroll, digitális nyilvántartás és valódi szankciók.
A harmadik a vállalkozások kiszámíthatósága: a már jogszerűen itt dolgozók helyzetét tisztázni kell, az új szabályokhoz átmeneti idő kell. A negyedik a minősített, ellenőrzött foglalkoztatási csatornák megerősítése – csak átlátható tulajdonosi hátterű, megfelelő szakmai múltú szereplők dolgozhassanak a piacon. Az ötödik a magyar munkaerő párhuzamos mobilizálása: nyugdíjas és atipikus foglalkoztatás bővítése, inaktívak reintegrációja, hazatérő magyarok ösztönzése.
Három döntés, amit a VOSZ Magyar Pétertől kér
A szövetség három konkrét lépést kér a következő hetekben. Az első egy ágazati és térségi hatásvizsgálat – a tilalom egységes formában érhet olyan szektorokat, amelyek strukturálisan máshogy működnek. A második a már jogszerűen itt dolgozók átmeneti szabályainak tisztázása, hogy a vállalatok ne kapacitáslemorzsolódással éljék meg a változást.
A harmadik egy magyar munkaerő-mobilizációs program, amit a VOSZ saját szakmai csomagjaként "Munkát Mindenkinek" tanácsadási hálózat néven javasol elindítani. Ez szenior és részmunkaidős foglalkoztatási pilotokkal, hazatérési, reintegrációs és pályakezdői programokkal kezdődne. A heti 20-25 órás munkavállalás a jelenlegi piacon is a tipikus diákmunkás-kapacitás, vagyis a rendszer alapszintje létezik.
Furcsa dolog derült ki az ittohni vendégmunkásokról, nagy részük ezért jön valójában
Olvass tovább...
13 nap az ütemezés-ollóra
A vita keretét egyetlen ütemezési kérdés adja. A vállalati kapacitás-veszteség azonnal jelentkezhet: egy műszak vagy egy logisztikai sor leállása napokon belül a számokban látszik. A hazai munkaerő-tartalék mobilizálása viszont hónapokat, évet is igénybe vehet.
Gazsi Attila szerint pontosan ezért kell a szigorítást és a magyar munkaerő mozgósítását egyszerre, összehangoltan elindítani. Ha az új kormány a következő 13 napban nem mutat be hatásvizsgálatot és átmeneti szabályozást, akkor a június 1-jei tilalom egyes ágazatokat előbb fog érzékenyen érinteni, mint ahogy a hazai tartalék elérhetővé válna a piacon. Magyar Péter szilveszteri "nulla, azaz nulla" ígérete most konkrét kérdéssé alakul: lesz-e mellé tervezés.
