Így kényszerítheti ki Magyar Péter a kegyelmi ügy köztársasági elnöki iratait – nem könnyen, de példátlan módon
A Tisza-kormány miniszterelnöke 2026. május 19-én rendkívüli sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozta a bicskei kegyelmi ügy IM-aktáit. Sulyok Tamás köztársasági elnöknek tegnap este lejárt a határideje a Sándor-palota saját dossziéjára, ám az iratokat a köztársasági elnök saját jogkörében dönti el, mikor és milyen körben adja át. Ha Sulyok nem mozdul, négy jogi út vezet az iratokhoz - és egyik sem precedensszerű.
A bicskei kegyelmi ügy minisztériumi aktái kedd délután felkerültek az igazsagtetel.government.hu portálra. A Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter a "nemleges javaslat ellenére aláírt" kegyelmet ismertette. Az iratdosszié másik fele azonban hiányzik.
A 2023-as kegyelmi döntéshez vezető teljes nyomvonal a Sándor-palota irattárában fekszik, és onnan csak Sulyok Tamás közreműködésével vagy nyílt jogi nyomással mozdulhat ki.
Sulyok Tamás az Indexnek tegnap reggel adott interjújában egyértelmű választ adott: nem mond le, és az alkotmányos állásponton kívül semmi nem kötelezi átadásra. A köztársasági elnök saját jogkörben dönti el, hogy Hivatalának belső iratai milyen körben válnak nyilvánossá.
A miniszterelnök rendelkezésére álló jogi eszköztár ezen a ponton kapcsolódik be. Négy konkrét útvonal létezik, és ezek a politikai-jogi költség oldalán egyre nagyobb tételt jelentenek.
Kellemetlen meglepetés érte Novák Katalin utódját, Sulyok Tamás nem számolt ezzel, amikor kinevezték köztársasági elnöknek
Olvass tovább...
Első út: parlamenti vizsgálóbizottság
A 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) 24. §-a kimondja, hogy a képviselők egyötödének indítványára a bizottság létrehozása kötelező. A Tisza-frakciónak ehhez bőven van létszáma. A bizottság iratokat kérhet és tanúkat hallgathat meg, viszont a köztársasági elnök személye alkotmányos immunitása miatt nem idézhető. A Hivatal munkatársai és a kabinet tagjai ezzel szemben már igen, és az eljárás szeptemberben indulhat.
Második út: közérdekű adatigénylés
A 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján bárki kérheti a közfeladatot ellátó szervtől a közérdekű adat kiadását, és a Köztársasági Elnöki Hivatal ilyen szerv. Megtagadás esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, majd a fővárosi törvényszékhez lehet fordulni, ami jogerős ítéletben rendelheti el az iratok kiadását.
Ez az út nem igényel parlamenti többséget, vagyis egy magánszemély vagy egy újságíró is megindíthatja. Hátránya, hogy a Hivatal "kegyelmi döntés-előkészítő anyag" minősítéssel szelektív megtagadásra kaphat alapot, és az ügy hónapokra nyúlhat.
Harmadik út: törvénymódosítás
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvénybe a Tisza-frakció a maga kétharmadával beemelhet egy iratbetekintési kötelezettséget.
Ez nem konkrét személy ellen irányulna, viszont a kegyelmi ügyekkel kapcsolatos hivatali iratok parlamenti hozzáférését általánosan kötelezővé tehetné.
A jogalkotás technikai akadálya nincs, ám az elnöki hivatal jogállásába való beavatkozás közjogi vihart kavar.
Az Alkotmánybíróság előtt is megtámadható, és Sulyok az Indexnek pontosan erre figyelmeztetett: a nemzetközi alkotmányos mérce szerint kerülni kell még a látszatát is annak, hogy egy törvénymódosítás konkrét tisztségviselő ellen irányul.
Kitudódott a Tisza Párt terve Sulyok Tamással kapcsolatban, totális változás a köztársasági elnök pozícióban?
Olvass tovább...
Negyedik út: megfosztási eljárás
Az Alaptörvény 13. cikke alapján a képviselők egyötödének indítványára, kétharmados titkos szavazással és az Alkotmánybíróság végső döntése után a köztársasági elnök tisztségétől megfosztható.
Vörös Imre volt alkotmánybíró két héttel ezelőtt a Klubrádióban jelezte, hogy Sulyok Szuverenitásvédelmi Hivatal körüli passzivitása és a Pride-szabályozás utólagos legalizálása alaptörvénysértést is megalapozhat.
Az eljárás megindulásától a köztársasági elnöki jogkörök ideiglenesen az Országgyűlés elnökére szállnak át, és innen a Sándor-palota irattára politikailag és közjogilag is hozzáférhetővé válna. Az Alkotmánybíróság jelenlegi összetétele azonban még Orbán-kori, így a végeredmény nem garantált.
A négy út közül a vizsgálóbizottság és a közérdekű adatigénylés a leggyorsabb, viszont kevés érdemi anyagot szállíthat – főleg formai dokumentumokat. A törvénymódosítás középhosszú távon hozhat tartós átláthatóságot, ám gyorsan közjogi csatába torkollik.
A megfosztási eljárás precedens nélküli a magyar államiság harmincéves történetében, és Vörös Imre szerint legitim alappal indítható.
Magyar Péter szóhasználata – "ez még nem a vége" – pontosan ezt a fokozati lehetőséget tartja nyitva: ha Sulyok Tamás nem ad át mindent önként, a sorrendben a legenyhébbtől a legkeményebbig lehet építkezni. A magyar elnöki hivatal eddig sosem találta szembe magát ezzel a négyütemű nyomással.
