700 milliárdos lyukat üthet a Tisza-kormány férfiakra vonatkozó nyugdíjjavaslata
A közgazdász szakértő rugalmas, de szigorúbb feltételekkel olcsóbb megoldást javasol. A Tisza-kormány Férfiak 40 ígérete viszont a jelenlegi 700 milliárd forintos Nők 40-es kiadást megduplázná. A két javaslat egymás ellentéte, és csak az egyik fér el a költségvetésben.
A Nők 40 költsége az államnak évente nagyjából 700 milliárd forint. Ennek dupláját kellene fizetnie, ha a Tisza-kormány bevezetné a Férfiak 40-et is, amit a kampányban ígért. Eközben Simonovits András közgazdász pontosan az ellenkezőjét javasolja: rugalmasság mindenkinek, viszont szigorúbb feltételekkel. A két irány nem összeegyeztethető. A választó dolga, hogy melyiket akarja.
A jelenlegi rendszerben a Nők 40 azt jelenti, hogy 40 év szolgálati idő után bármely életkorban kérhető a nyugdíj, viszont a 40 évből minimum 32 évnek munkából kell származnia. A program kifejezetten nőkre vonatkozik. Az érintettek köre nem szűk, évente több ezer nő megy ezen az úton nyugdíjba. A költség az államnak az Economx becslése szerint évente nagyjából 500 milliárd forint a juttatás, plusz 200 milliárd forint a kiesett járulék.
Mit jelentene a Férfiak 40
A Tisza Párt a kampányban azt ígérte, hogy a Nők 40 nemcsak megmarad, hanem a Férfiak 40 is jönne mellé. Ez logikus pluszként hangzik az egyenlőtlenség kiküszöbölésére, viszont a számok másféle képet adnak. Ha férfiakra ugyanaz a 40 éves küszöb lépne életbe, az állam terhe nagyjából megduplázódna. A magyar honvédelmi költségvetés a 2026-os keretszámok szerint 1500 milliárd forint körül van. A Férfiak 40 hozzáadása tehát lényegében egy második honvédelmi költségvetés méretű kiadást ad az államnak.
Súlyos figyelmeztetést kapott a TISZA Párt nyugdíj-terve, az egész rendszer összedőlhet, ha megvalósítják
Olvass tovább...
A szakértő alternatívája
A jelenlegi két véglet nem fenntartható. Az egyik oldalon a Nők 40 mint széles kivétel áll, a másik oldalon mindenki másnak a fix korhatár. A javaslata: bárki, férfi vagy nő egyaránt, néhány évvel a standard korhatár előtt mehessen nyugdíjba, ha megvan a minimális szolgálati ideje. Ezzel egyszerre szűnne meg a nemi egyenlőtlenség, és csökkenne az állam évi terhe. A Portfolio gazdaságpolitikai elemzése szerint pont ebben rejlik a magyar nyugdíjrendszer "merevsége és lazasága": most mindkettő egyszerre létezik.
Így vélekedik az OECD
A kérdést nemzetközi viszonylatban is érdemes nézni. Az OECD legutóbbi nyugdíjjelentése szerint Magyarországnak a korhatárt fokozatosan a várható élettartamhoz kellene igazítania, 2045-re 67 évre, 2070-re 69 évre. Ugyanitt javasolja a Nők 40 fokozatos szigorítását, akár egy 60 éves alsó korhatár bevezetésével, akár a szükséges szolgálati évek emelésével. Az előző kormány az ajánlásra úgy reagált, hogy a magyar nyugdíjrendszerben nem terveztek változtatást.
Mit hoz 2026?
Egy dolog viszont máris változik. 2026-tól indul a rugalmas nyugdíjazás Magyarországon, ami az 1961-ben születetteket érinti először. A korhatár nem változik, marad 65 év, viszont a tovább dolgozóknak 30 ledolgozott nap után 0,5 százalékkal emelkedik a nyugdíjuk. Ez azonban más jellegű rugalmasság, mint amit Simonovits javasol. Az ő modellje az alsó korhatár oldaláról nyitna ablakot, nem a feletti munkavégzés bónuszával.
Eldőlt a magyar nyugdíjak sorsa, kiderült, mi lesz a kifizetésekkel, ha végleg eltűnik a forint, ez vár ránk az euró bevezetésével
Olvass tovább...
A két javaslat tehát egymás ellentéte. A Tisza-kormány bővítene, a szakmai konszenzus szűkítene. A Tisza-úton az állam évente kb. 1400 milliárd forintot fizet a Nők 40 és a Férfiak 40 együttesére, ami kétszerese a mai szintnek. Simonovits útján az összköltség csökken, az igazságosság viszont nő. A választás politikai kérdés, nem szakmai, és nem 2026-ban dől el, hanem az adózás, az alapilletmény és a generációs törésvonalak rengetésén keresztül a következő években.
