Eldőlt a magyar nyugdíjak sorsa, kiderült, mi lesz a kifizetésekkel, ha végleg eltűnik a forint, ez vár ránk az euró bevezetésével

Magyarországon ismét a politikai és gazdasági közbeszéd fókuszába került a közös európai pénznemhez való csatlakozás kérdése. A Tisza Párt és Magyar Péter stratégiai célként tűzte ki, hogy az ország 2030-ra teljesítse az euróövezeti feltételeket. Bár a céldátum még távolinak tűnhet, a nyugdíjasok körében már most komoly kérdéseket vet fel, hogy miként érinti majd az átállás a havi juttatásaikat.

Hogyan alakulna a nyugdíj mértéke az átállás után?

Az egyik legfontosabb technikai kérdés, hogy mi történik a forintban megállapított járandóságokkal az euró megjelenésekor. A folyamat során egy fix konverziós árfolyam segítségével történik meg az átszámítás.

Elsőként a forintnyugdíjakat az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott, jogilag rögzített árfolyamon számítják át euróra. Ha a rögzített árfolyam 400 forint lenne, egy 260 ezer forintos nyugdíj 650 euró körüli összeget jelentene a bankszámlán.

Az átállást követően a járandóság már euróban lenne megállapítva, így megszűnne a napi piaci ingadozásoktól való függés.

A nyugdíjasok nominális értéke tehát nem veszne el, csupán egy stabilabb devizában jelenne meg a jövőben.

Az euró bevezetése melletti érvek és félelmek

Az átállás legnagyobb előnye az árfolyamkockázat teljes megszűnése lenne. A magyar nyugdíjasok számára a forint gyengülése korábban rejtett veszteséget jelentett, különösen az importtermékek, például gyógyszerek vagy élelmiszerek esetében. Az euró használatával a havi járandóság vásárlóereje stabilabbá válna, és az árak is könnyebben összehasonlíthatóvá válnának más uniós országokéval.

Ugyanakkor a legfőbb aggodalom az átállást követő esetleges drágulás. Bár a nemzetközi tapasztalatok – például Horvátország esete – azt mutatják, hogy a technikai átállás önmagában nem okoz tartós inflációs sokkot, az apróbb árkerekítések érzékenyen érinthetik az alacsonyabb jövedelműeket.

A járandóság védelme és a jövő kilátásai

A valódi kérdés az, hogy a nyugdíjemelések követik-e a tényleges megélhetési költségeket. Az államnak az átállás idején szigorú árfigyeléssel és kettős árkiírással kellene védenie az időseket.

Hosszabb távon az euró stabilabb pénzügyi környezetet és alacsonyabb kamatszintet hozhat, ami közvetve a nyugdíjrendszer biztonságát is szolgálja, mivel az államháztartás finanszírozása kiszámíthatóbbá válik.

Összességében az euró nem csodaszer, de képes megszüntetni azt a bizonytalanságot, amelyet a forint árfolyammozgása jelent a mindennapi nyugdíj vásárlóerejére nézve.

Az alábbi videóban a Pénzcentrum vezeti le részletesen, hogy mit gondolnak Magyarországon az emberek az euró bevezetéséről:

Forrás: profitline