
Előkerült az eltitkolt felvétel a lottósorsolásról, ellenzéki ikonok léptek fel a köztévében
Olvass tovább...


Putyin döntése emberek milliárdjait érinti, Magyarország sem kivétel.
A globális élelmiszerellátás újabb sokkot kapott. Az elmúlt hetekben két, egymástól független esemény is alapjaiban rengette meg a világ műtrágyapiacát, ami elkerülhetetlenül a hazai boltok polcain is megjelenik majd néhány hónapon belül.
Az első csapás a Hormuzi-szorost érinti. A világ tengeri műtrágya-kereskedelmének egyharmada ezen a stratégiai szűkületen halad át - a szoros azonban gyakorlatilag zárva van.
A karbamid ára az amerikai hadműveletek kezdete óta 40 százalékkal, tonnánként 670 dollárra emelkedett. A második, nem kevésbé súlyos bejelentés pedig Moszkvából érkezett: Oroszország, a világ legnagyobb műtrágya-exportőre, legalább egy hónapra felfüggeszti a külföldi szállításokat, a döntést Vlagyimir Putyin közölte.
A két tényező együtt már most is példátlan feszültséget generál a piacon, a következményei pedig a boltok kasszáinál is érezni fogjuk.

Olvass tovább...
Oroszország és Fehéroroszország a globális kálium-export 40 százalékát adják, az ammóniapiacon 23, a karbamidnál 14-16 százalékos részesedéssel bírnak.
Ez a mennyiség most az orosz exportstop értelmében legalább április 21-ig kiesik a világpiacról. A probléma súlyát növeli, hogy március a mezőgazdasági munkák legfontosabb időszaka.
Az Európai Unió különösen kitett az oroszoknak: a 2025-ben behozott műtrágyák 22 százaléka érkezett Oroszországból. Lengyelország, a balti államok, Bulgária és Magyarország is jelentős mennyiséget szerez be az oroszoktól - nem utolsósorban azért, mert a nyomott orosz árakkal senki sem tud versenyezni.
Magyarországon a hazai gyártás (például a Nitrogénművek Zrt. Péten) a nitrogénműtrágyák mintegy felét, hatvan százalékát fedezi, a foszfor-, kálium- és összetett műtrágyák nagy része azonban külföldről érkezik.

Olvass tovább...
A műtrágyahiány következményei nem maradnak el, nyilvánvalóvá válnak mindenki számára a bolti bevásárlás során.
A gazdák az ellátási nehézségek vagy elszálló árak miatt kevesebbet vetnek, csökken a termésátlag, romlik a minőség - az élelmiszerek ára pedig néhány hónapon belül mindenki számára érezhetően emelkedni kezd.
Afrika és Ázsia több nagy, népességrobbanással küzdő országa (Nigéria, Ghána, Etiópia) szintén az orosz importra szorul. A World Food Programme adatai szerint jelenleg 45 millió ember van az éhínség határán.
Oroszország ebben a helyzetben stratégiai lehetőséget kap: miközben az EU számára a háború miatt pária maradhat, a globális dél megmentőjeként léphet fel, szorosabbra fűzve kapcsolatait olyan nagyhatalmakkal, mint Brazília és India.
A jelenlegi helyzet tehát úgy áll, hogy a kérdés már nem az, lesz-e áremelkedés, hanem az, hogy ki fizeti meg a végső számlát.
forrás: Bloomberg, Hello Magyar