Az első magyar óraátállításnak a Hamlet is áldozata volt, ekkor törölték el Magyarországon a nyári időszámítást

Vasárnap reggelre már egy órával kevesebbet aludhattunk, hiszen megérkezett a nyári időszámítás annak ellenére is, hogy az időjárás most inkább kicsit fagyosabb arcát mutatja.

Az óraátállítás története

1784-ben Benjamin Franklin vetette fel először az óraátállítás ötletét, azonban akkor még leszavazták.  Az első világháború alatt azonban megváltozott minden, ugyanis energiamegtakarítás céljából bevezették az óraátállítást. 1916-tól a Német Császárságban, majd az Osztrák-Magyar Monarchiában is, iletve még számos államban. - írja a Time of Date. Az első világháború alatt azonban megváltozott minden, ugyanis energiamegtakarítás céljából bevezették az óraátállítást. 1916-tól a Német Császárságban, majd az Osztrák-Magyar Monarchiában is.

Magyarország és az első óraátállítás

Az Est 1916. április 13-i számában hozták a magyarok tudomására, hogy óraátállítás lesz, de egészen más időpontban, mint amit most ismerünk, hiszen évek óta éjszaka van az átállás, akkoriban viszont máshogy volt. Ugyanis a nyári időszámítás április 30-án éjjel 11 órakor történt meg, vagyis ekkor váltottak 23 óráról éjfélre. Az akkori tájékoztatás szerint a nyári időszámítás szeptember 30-ig volt érvényben - írja az elsovilaghaboru.com.

A cikkben azt is leírták, hogy miért volt szükséges erre a lépésre.

„Németországban kiszámították, hogy május elsejétől október elsejéig ez az egy órai időeltolás nyolcvan millió márka értéken világító anyag megtakarítással jár, a magyar és az osztrák monarchiában pedig csupán világító anyagban ötvenhat millió koronát lehet megtakarítani”.

A MÁV-nak is alkalmazkodnia kellett

A MÁV menetrendjét is megváltoztatta a bevezetett óraátállítás, a lapnak a Magyar Államvasutak akkori elnökhelyettese, Kotányi Zsigmond nyilatkozott:

„A legtöbb vonat május elsején reggel a már kiigazított óra szerint egy órai késéssel fog a végállomásra beérkezni. A helyi vonatoknál, melyek május elsején a kora reggeli órákban indulnak, ily késés nem fog beállani, mert ezek már az igazított időben fognak elindulni és ezen óra szerint fognak a menetrend szerinti időben beérkezni, a végállomásra. A már megszerkesztett és kinyomtatott menetrenden természetesen semmiféle változás nem fog megtörténni”.

Az első óraátállítás azonban sok gondot okozott, például felháborított a csillagászokat, de felfordulást okozott a színházi életben. A művészek és a színházi igazgatók egyként voltak felháborodva a példátlan döntésen, az Est erről egy későbbi cikkében írt.

„Így lesz ez például a Nemzeti Színházban, ahol április 30-án Hamletet fogják játszani, amely a világirodalomnak nemcsak egyik legszebb, hanem egyik leghosszabb remeke is. A Hamlet ezek szerint fél nyolckor fog kezdődni és nem, mint rendesen, fél tizenkettőkor, hanem – már az új időszámítás szerint – egy órával kérőbben tehát már másnap, éjfél után fél egy órakor fog végződni”.

A fent leírtak alapján tehát Magyarország eredeti ideje a téli időszámítás. Magyarországon a nyári időszámítási rendszert 1957-ben megszüntették, majd csak 1980-ban, az 1973-as nagy olajválság hatása miatt vezették be újra, és azóta sem szabadulunk tőle.

Legyen vagy ne legyen óraátállítás?

Nagyon megoszlanak a vélemények ennek kapcsán, hiszen az emberi szervezetet minden évben kétszer megterheli a váltás, azonban gazdaságilag előnyösebb - világít rá az altalanossuli.hu.

Ebben a videóban egy orvos arról beszél, hogy sok embert azért visel meg valójában az óraátállítás, mert már előre stresszelnek amiatt, hogy egy órával kevesebbet alhatnak vagy sikerül-e időben felébredniük, illetve a szakember szerint bizonyított tény, hogy a nyári időszámításra átálláskor megnövekszik a szívinfarktusok száma is, de a stressz befolyásolja még a hormonháztartásunkat is.