Fénysebességgel eszkalálódik a helyzet, vészjósló, ami a Közel-Keleten történik

A Közel-Keleten egyre jobban harapódznak el a kedélyek, ezért a Magyar Kormány is bejelentést tett.

Több magyar is van a Közel-Keleten

Nemcsak magyar turisták és ott élő honfitársaink vannak a Közel-Keleten, hanem katonák is. Derült ki Orbán Viktor Facebook-posztjából, amelyben bejelentette, hogy Magyarországon a terrorfenyegetettség készültségi szintjét megemelték egy fokozattal.

"A közel-keleti térségben magyar katonák teljesítenek szolgálatot, őket nem érték el katonai csapások, ők jól vannak."

Orbán Viktor ebben a videóban jelentett be, hogy Magyarországra milyen hatással van, ami Iránban és környékén történik.

Dubajban rekedt magyarok

A magyarok a telet sokszor töltik a Közel-Keleten, hiszen nincs túl messze, illetve nagyon kellemes az időjárása. A legkedveltebb helyszínek Dubaj és Abu-Dhabi, így most rengetegen vannak, akik az álomnyaralásukból egyenesen egy háborúba csöppentek. 

Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy mit éltek át az első rakéták becsapódásakor:

Egyre több magyar kér segítséget, erről Szijjártó Péter beszélt.

"A nap elején még 371-en voltak, konzuli védelemre regisztráltak, most ez a szám már 1100 fölé ment. Egyelőre sajnos a légtér zárva tart, így a légitársaságok nem repülnek."

- mondta el Szijjártó Péter egy videóban.

Sajtóinformációk szerint egy iráni drón csapódott a dubaji Five Palm Jumeria egyik épületébe, ami egy ötcsillagos szálloda Dubaj belvárosában.

Erről videó is készült.

 “Fénysebességgel” eszkalálódik a helyzet

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő hosszas bejegyzést tett közzé a Közel-Keleten történő eseményekről.

"Ma délután, közép-európai idő szerint nagyjából 17 óra körül érkeztek az első jelentések arról, hogy az iráni Forradalmi Gárda rádióüzenetben közölte a térségben haladó hajókkal: nem engedik át őket a Hormuzi-szoroson. Hivatalos, nemzetközi jogi értelemben vett állami blokádról egyelőre nincs megerősített iráni kormányzati rendelet. A gyakorlatban azonban több hajó nem halad tovább, és egyes szállítmányozók felfüggesztették az áthaladást. A Hormuzi-szoroson halad át a világ tengeri olajszállításának jelentős része. Már a forgalom akadozása is azonnali hatással lehet az energiaárakra és a globális piacokra. Ez a lépés a konfliktust gazdasági dimenzióba emeli. Ha a szoros tartósan zárva marad, az már nem regionális ügy lesz, hanem globális válságtényező. És nyilván nyílt tengeri összecsapást hoz az USA tengeri köteléke és az Iráni haditengerészet hajói között."

- írja Tarjányi, aki azzal zárta sorait, hogy vasárnap reggelre már tisztábban fogunk látni.

Arról, hogy a Hormuzi-szoros miért létfontosságú az olajszállítás kapcsán ebben a cikkünkben írtunk:

A Reuters információi az Irán elnöke már nem él, ezt egy izraeli tisztviselő közölte velük. A 86 éves Ali Khamenei 1989 óta uralkodik Iránban, legfelsőbb vezetőként, alá tartozik a kormányzat minden ága, a hadsereg és az igazságszolgáltatás is. A halálát Irán még nem erősítette meg, sőt arról számolt be a helyi hírügynökség, hogy rendíthetetlen és határozott a terep irányításában a vezetőjük.