Kiderült a titkos terv, Lázár János olyat engedne meg, amitől minden magyar autós félhet

Egy készülő jogszabály-tervezet alapján gyökeresen átalakulhat a hazai közlekedés szabályozása.

A javaslat leginkább vitatott eleme az, hogy bizonyos szakaszokon az eddigi korlátozásnál nagyobb tempó válna elfogadottá, ami jelentősen megváltoztatná az autópálya-használat mindennapi gyakorlatát.

A tervezethez kapcsolódó számok és nemzetközi összevetések azonban komoly kérdéseket vetnek fel a biztonságos közlekedés tekintetében.

Sebességemelés a gyakorlatra hivatkozva: az autópálya-kezelők kezébe kerülhet a döntés

A készülő KRESZ-változtatás szerint bizonyos gyorsforgalmi útszakaszokon az adott út kezelője – vagyis az állami vagy koncessziós autópálya-kezelő – dönthetne a jelenleginél magasabb sebességhatár bevezetéséről.

Lázár János érvelése szerint a jelenlegi szabályozás nem felel meg a tényleges közlekedési viszonyoknak, és a mindennapi forgalom már most is gyorsabb annál, amit a jogszabály rögzít.

A tervezet logikája szerint a megengedett sebesség közelítése a gyakorlathoz csökkentené a szabálysértések számát és gördülékenyebbé tenné a haladást. A kérdés az, hogy mindez milyen következményekkel járna a baleseti mutatókra nézve.

Európai példák, de eltérő környezetben és eltérő kockázatokkal

A tervezett változtatás nem lenne példa nélküli Európában. Több országban is magasabb tempó engedélyezett bizonyos szakaszokon, sőt Németországban egyes útrészeken korlátozás sincs.

A magyar helyzet azonban eltér: a traffipaxoknál alkalmazott tűréshatárok miatt a tényleges haladási tempó már most is jóval magasabb annál, amit a szabályok rögzítenek.

Ez azt jelenti, hogy egy jogszabályi emelés adminisztratív változás helyett a gyakorlatban is feljebb tolhatná az átlagsebességet.

Amit a statisztikák mutatnak: Magyarország a negatív élmezőnyben

A nemzetközi adatok alapján Magyarország helyzete már jelenleg sem megnyugtató.

Ha a halálos kimenetelű balesetek számát nem lakosságarányosan, hanem a megtett jármű kilométerekhez viszonyítva elemezzük, akkor a hazai érték az európai élmezőnybe tartozik – negatív értelemben.

Az egymilliárd levezetett kilométerre jutó halálesetek száma alapján Magyarországot az Európai Unióban gyakorlatilag csak Románia előzi meg. Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban érezhetően kedvezőbbek ezek a mutatók, míg a skandináv országok – élükön Norvégiával és Svédországgal – töredékét produkálják a magyar halálozási arányoknak.

Mi történik, ha nő a tempó? A halálos balesetek kockázata ugrásszerűen emelkedhet

Közlekedésbiztonsági kutatások régóta figyelmeztetnek arra, hogy a sebesség növekedése nem lineárisan, hanem ugrásszerűen növeli a halálos balesetek számát. Egy százalékos tempó emelkedés akár több százalékos növekedést is eredményezhet a legsúlyosabb kimenetelű eseteknél.

A magyar gyorsforgalmi úthálózaton az összes baleset kis része történik, ugyanakkor a halálos áldozatok aránya itt jóval magasabb az átlagosnál. Ez arra utal, hogy a nagy tempó önmagában is kockázati tényező, még jó minőségű útpálya mellett is.

Hiányzó stratégia, hiányzó célok, átfogó közlekedésbiztonsági terv nélkül

A tervezett módosítás egyik leginkább vitatott pontja az, hogy nem látszik mögötte átfogó országos közlekedésbiztonsági stratégia.

Több európai államban konkrét, számon kérhető célok mentén dolgoznak a halálesetek számának csökkentésén, Magyarországon viszont ilyen keretrendszer országos szinten nem elérhető.

A közlekedésbiztonság intézményrendszere formálisan létezik, de az adatok, célkitűzések és nyilvános értékelések hiánya miatt nehéz megítélni, milyen irányba halad a rendszer.

Mitől félhetnek az autósok? Amikor a lazítás együtt mozog a kockázatokkal

A tervezet kritikusai szerint a szabályozás lazítása olyan környezetben történne, ahol az adatok már most is rossz képet mutatnak. A nagyobb megengedett tempó nem elszigetelt változás lenne: együtt mozogna a mérési gyakorlat, a tűréshatárok és a vezetési szokások alakulásával.

Ha mindez bekövetkezik, a statisztikák alapján szinte elkerülhetetlennek tűnik a halálos balesetek számának növekedése. Ez az a pont, ahol a KRESZ tervezett módosítása már nem kizárólag közlekedéstechnikai kérdés, hanem szélesebb társadalmi kockázattá válik.

A minisztérium reakciója: megnyugtató szándék, nyitva maradó kérdések

A tervezetet védő álláspont szerint a szabályok nem csökkentenék a járművezetők felelősségét, és továbbra is az út- és látási viszonyokhoz igazított haladás maradna az alapelv. A döntéshozók hangsúlyozzák: a közlekedésbiztonság kiemelt szempont, és nem számolnak általános sebesség növekedéssel a teljes hálózaton.

A kérdés azonban nyitott marad: egy olyan országban, ahol a baleseti mutatók már most is kedvezőtlenek, valóban jó irány-e a szabályok további lazítása?

Forrás: Telex