Brutális adat derült ki a hazai kertvárosokról, olyan veszély fenyeget a kerítésed mögött, amire soha nem gondolnál

Sokan azért költöznek ki az agglomerációba vagy a kertvárosi részekbe, hogy elmeneküljenek a városi szmog elől, ám a valóság gyakran sokkoló: a családi házas övezetekben néha rosszabb a levegő, mint a forgalmas belvárosban. Magyarországon évente több mint tízezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettséggel összefüggésben, ami egy egész kecskemétnyi lakosság elvesztését jelenti évtizedenként.

A kertvárosi idill sötét oldala

Bár a legtöbben a gyárkéményeket és a sűrű forgalmat okolják a légszennyezésért, a statisztikák mást mutatnak. A részecskeszennyezés (szálló por) legnagyobb forrása Magyarországon nem az ipar, hanem a lakossági fűtés.

Sokan nedves fával, lignittel vagy – illegálisan – szeméttel, bútorlapokkal és papírral fűtenek. A lignit rendkívül szennyező, nehézfémeket is tartalmaz, fűtőértéke pedig elmarad még a nedves fáétól is. A nedves fa használata szintén brutális kibocsátással jár a száraz fához képest.

A kertvárosokban a szennyezés véletlenszerű; elég 3-4 szomszéd, aki rosszul fűt, és az egész környék levegője egész télre élhetetlenné válik.

A mérések szerint olyan kistelepüléseken, mint például a hegyekkel körülvett Csobánka, egy átlagos téli napon simán mérhető szmogriadó szintű szennyezettség.fűtés

A láthatatlan gyilkosok: PM2,5 és nitrogén-oxidok

A szakemberek két fő szennyezőtípust emelnek ki, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az egészségünket:

1. PM2,5 (kisméretű szálló por): Ezek a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék annyira aprók, hogy lejutnak a legkisebb léghólyagokig, sőt a keringésbe is bekerülhetnek. Elsődleges forrásuk a szilárd tüzelés és a dízeljárművek.

2. Nitrogén-oxidok: Jellemzően a közlekedésből és a gázfűtésből származnak. Iskolák bejáratánál végzett mérések során a nitrogén-oxid szintje gyakran a hivatalos állomásokon mért értékek kétszeresét is elérte a reggeli autóforgalom miatt.

Az ördögi kör: Az ingázás csapdája

A hazai légszennyezettségi adatok jelentős részéért az úgynevezett szétterülő városok a felelősek. A kibocsátások nagyjából egyharmada az ingázás során keletkezik. Sokan azért költöznek ki az agglomerációba, mert ott „jobb a levegő”, majd naponta autóval járnak be a városba dolgozni, ezzel tovább rontva annak levegőminőségét és saját egészségüket a forgalomban ülve.

Egészségügyi hatások: Nem csak a tüdőt támadja

A tartós légszennyezettség nemcsak asztmát, krónikus hörgőgyulladást vagy COPD-t (vissza nem fordítható légúti szűkületet) okozhat, hanem növeli a szívinfarktus, a sztrók és a demencia kockázatát is. Különösen veszélyeztetettek a gyerekek, hiszen ötéves korig fejlődik a tüdő, így a szennyezett levegő maradandó károsodást okozhat náluk. A babakocsiban ülő gyerekek pont a kipufogók szintjén kapják a legnagyobb terhelést. Az Idősek és krónikus betegek is veszélyeztettek, náluk a szennyezett levegő felerősíti az alapbetegségeket, ami gyakran azonnali kórházi kezeléshez vezet.

Mit tehetünk a védekezés érdekében?

A szakértők szerint néhány egyszerű szabály betartásával csökkenthetők a kockázatok:

• Csak akkor szellőztessünk, amikor tiszta odakint a levegő (például szélben vagy ha nem fűtenek a környéken), de akkor alaposan.

• Kerüljük a főútvonalak menti futást és kerékpározást, mert a fizikai aktivitás során mélyebben és több szennyezett levegőt szívunk be. Inkább menjünk parkokba vagy a hegyekbe.

• Ha szilárd tüzelést használunk, kizárólag száraz fával fűtsünk, és szigeteljük a lakást, hogy kevesebb energia kelljen.

• Kerüljük a légfrissítők és irritáló vegyszerek használatát a lakáson belül.

A hosszú távú megoldást a lignit és az avarégetés valós betiltása, a közlekedés elektrifikációja, valamint a lakóépületek energetikai korszerűsítése jelentené.

A teljes beszélgetés a témában ebben a videóban látható: