Titkos szavazók is lesznek a magyar választáson, a számuk hatalmas

Látványosan megugrott a levél szavazásra regisztrált magyar állampolgárok száma a közelgő választás előtt. Az eddigi adatok alapján már most rengeteg kérelem érkezett be, ami közel háromszorosa annak, amit négy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban mértek. A növekedés több szempontból is figyelemre méltó, de van egy adatcsoport, amely különösen sok kérdést vet fel.

Erdély és a déli régiók továbbra is meghatározók, számokban is látványos a fölény

A beérkezett kérelmek alapján továbbra is Románia vezeti a listát, több mint negyedmillió igényléssel. Ezt Szerbia követi, szintén kiemelkedő számokkal.

Ezek az adatok nem okoznak meglepetést, viszont a növekedés mértéke igen. A külhoni magyar közösségek aktivitása egyre erősebb, és a tendencia alapján ez a lendület még korántsem ért el a plafonhoz.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy sokan kizárólag e-mailes értesítést kértek, ami tovább növeli az átláthatóságot nehezítő tényezőket, és még inkább erősíti a „láthatatlan szavazók” jelenségét.

Nyugati országok, csendes részvétellel: kevésbé látványos szám, mégis számolni kell vele

A nyugat-európai és tengerentúli országokból érkező regisztrációk száma alacsonyabb, viszont egyenletes.

Németország, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és Svájc is stabilan jelen van a listán. Ezekben az esetekben gyakran értesítési cím alapján történik a regisztráció, ami eltérő technikai mintázatot mutat a keleti régiókhoz képest.

Az adatok összességében azt jelzik, hogy a magyar választás kimenetele egyre kevésbé értelmezhető kizárólag a belföldi szavazók alapján.

Kettős állampolgárság nélkül is érkeznek a szavazatok, ami jogi szempontból is érdekes helyzet

A statisztikák egyik legérdekesebb sora azokhoz az országokhoz kapcsolódik, ahol a kettős állampolgárság tiltott. Ezekből az államokból több tízezren regisztráltak levélszavazásra, ami politikai és jogi szempontból is komoly jelentőséggel döntheti el a választás kimenetelét.

A számuk önmagában akkora, hogy előreláthatólag már önálló szavazói tömbként jelennek meg a 2026-ban történő magyar választáson.

Ez a jelenség azért is figyelemre méltó, mert ezek a választók a nyilvánosságban ritkán jelennek meg, mégis aktívan részt vesznek a voksolásban. A választás előtt beérkező szavazati regisztrációk azt mutatják, hogy a Fidesz számára kulcsfontosságú levélszavazói bázis jelentős része Romániából és Szerbiából érkezik, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy meglepően magas azok száma is, akik kettős állampolgárságot tiltó országokból vesznek részt a voksolásban.

Éles vélemények, erős mondatok: mit mondanak az olvasók?

A számok megjelenése után a kommentelők és a vélemények erősen megoszlanak.

Volt, aki szerint a folyamat még messze jár a végétől: „Áprilisra meglesz az 1 millió is.”

Mások markáns ellenvéleményt fogalmaznak meg, ironikus és indulatoktól sem mentes hozzászólásokkal, amelyek a téma körüli bizalmi válságra utalnak.

Akadt olyan hozzászólás is, amely strukturális problémára mutat rá:„Az már önmagában sokatmondó, hogy ennyien élnek külföldön. És szerintem minimum triplázható, sokan nem szavaznak.”

Ez a megjegyzés túlmutat a pártpolitikán, és inkább demográfiai, gazdasági kérdéseket vet fel, amelyek hosszabb távon is hatással lehetnek a magyar közéletre.

A külföldről érkező szavazatok már nem mellékszálak, csendben formálják az eredményt

A levél szavazásra regisztráltak száma ma már kézzelfogható súllyal jelenik meg a választási képletben: a forrásanyag szerint eddig több mint 300 ezer szavazat leadására érkezett regisztráció, döntően külföldről.

A szavazatok túlnyomó többsége már most alakítja a politikai térképet, akkor is, ha a szavazók jelentős része soha nem jelenik meg a nyilvános vitákban. 

Itt látható a statisztika:

Forrás: Reddit poszt