
Ellentmond a logika szabályainak, ami Egressy Mátyás szeretteivel történik
Olvass tovább...


Szakértők szerint ebben Románia sokkal előrébb jár.
A 2026-os országgyűlési választásokig már kevesebb, mint 100 nap van hátra, a helyzet pedig régóta nem volt ennyire kiélezett, mint most: az elmúlt négy választás alkalmával nem sok kétség férhetett a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelméhez, most viszont még vezető kormánypárti politikusok is elismerik, hogy a Tisza Párt komolyan veendő ellenfél.
A mérések persze leginkább annak az előnyét mutatják, aki megrendeli őket, így ezek alapján nem igazán lehet megjósolni a végeredményt, ehhez mindenképpen meg kell várni az április 12-ét, addig azonban még rengeteg szakértő fogja sok aspektusból vizsgálni az előttünk álló eseményeket.
A Telex tegnap reggeli élő adásában természetesen szintén kiemelt téma volt az előttünk álló időszak, a meghívott szakértők pedig olyan szempontból is vizsgálták a témát, amiről többnyire igen kevés szó esik: a külföldön élő magyarok szavazati lehetőségeit is számba vették, sőt, még szembe is állították más európai országok, például Románia gyakorlatával.

Olvass tovább...
A szakértők külön felhívták a figyelmet, hogy a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező választók számára a szavazás nem automatikus. ha a választás napján nem tartózkodnak itthon, csak akkor voksolhatnak, ha előzetesen feliratkoznak a külképviseleti névjegyzékbe.
A feliratkozás minden választás előtt törlődik, vagyis a korábbi regisztrációk nem érvényesek, idén a jelentkezés február eleje és április eleje között lehetséges, ügyfélkapun keresztül vagy papíralapon.
A gondot azonban gyakran nem az adminisztráció, hanem a távolság jelenti: Nyugat-Európában sokszor több száz kilométert kell utazni egy szavazókörig, ami sokak számára ellehetetleníti a részvételt.
.jpg?crop=1399,577,1,55&width=386)
Olvass tovább...
Ebből a szempontból rendkívül éles a kontraszt a román gyakorlattal. Románia az elmúlt évtizedben közel ezer külhoni szavazóhelyet hozott létre Európa-szerte, Ausztriában például tizennégyet, mindezt úgy, hogy a román diaszpóra politikai preferenciái gyakran nem a mindenkori kormányoldalt erősítették - a román állam mégis vállalta a költségeket és a szervezési terheket, mert a választójog gyakorlását alapelvnek tekintette.
A szakértők szerint Magyarországon is lenne mozgástér egy hasonló, igazságosabb rendszer kialakítására, amely nem levélszavazásra vagy online megoldásokra épülne, hanem a fizikai hozzáférést bővítené, ez viszont idő hiányában már nem a mostani választás kérdése, hanem a következő ciklus egyik fontos demokratikus próbaköve lehet.
A teljes beszélgetés itt megtekinthető, a cikkben tárgyalt téma a 18. perctől: