Ez a legkeletibb magyar település, a térkép sem jelzi, soha nem hallottál még róla

A térképeken alig találni jelzést róla, mégis egy kicsiny, de évszázadok óta lakott település különös történelmet őriz. Az itt élők évszázadokon át tartó események és politikai változások közepette formálták mindennapjaikat, miközben hagyományaikat és nyelvüket is próbálták megőrizni.

A falu története során gyakran került más hatalmak uralma alá, de lakói mindig alkalmazkodtak, és kulturális életükben a helyi sajátosságokat megtartották.

A 16. században a település mezővárosi rangra emelkedett, és lakói főként kereskedelemmel és mezőgazdasággal foglalkoztak. Az itt élő közösség évszázadokon át megőrizte nyelvi identitását, sőt a templomi és vallási élet is komoly szerepet játszott a közösség összetartásában.

A múlt titkai

Az első magyar telepesek érkezéséről a források eltérően számolnak be. Egyesek szerint Hunyadi János telepítette ide a Dnyeszter menti városokból érkező magyarokat, mások szerint határőrzésre vagy etelközi maradványmagyarságként kerültek ide.

A falu neve, amelyet Jerney János és Kiss Lajos besenyő vagy kun eredetűnek tart, kapcsolatban állhat a Töbörzsök helynévvel, ami ma Sárbogárd környékén található.

A település lakói hosszú ideig megőrizték magyar nyelvüket, és vallási életük is gazdag volt. Már a 17. század közepén említik az első magyar katolikus családokat. Paolo Bonnici ferences misszionárius 1632-ben 12 magyar katolikus házról számolt be a környéken, és arról, hogy korábban 300 család volt katolikus, de paphiány miatt más vallásra tértek át.

A következő évszázadokban a falu lakói számos háborút és vándorlást éltek át. Az orosz–török háború idején a település jelentős részét elnéptelenítették, sokakat elhurcoltak, és csak részben tértek vissza az eredeti közösség tagjai. Az egyházi élet és a papok folyamatos jelenléte segítette a magyar hagyományok és a vallás megőrzését. A templom kőből épült, fatoronnyal, művészi oltárral, és több aranyozott ezüst kelyhet is tartalmazott.

Vallás, hagyomány és közösség

A papok története évszázadokon át íródott. Vaszi, Lippay István, Csűrös József és Zöld Péter több generáción keresztül szolgálták a közösséget.  A templomi élet, keresztelők és ünnepek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a falu identitása fennmaradjon, még a politikai bizonytalanság és a háborúk közepette is. A helyiek mindennapjai a földművelés, a kereskedelem és a hagyományos életformák köré szerveződtek.

Csak azoknak derül ki a titok, akik hosszasan kutatják a térképet és a forrásokat: a falu, amiről eddig alig hallottál, valójában a legkeletibb magyar település, amely a Dnyeszter Menti Köztársaság különleges, nem hivatalos területén fekszik, évszázadokkal a magyar kultúra keleti határán. A település neve pedig Csöbörcsök, más néven Töbörcsök.

Forrás: Wikipédia