
Ez a világ legnehezebb KRESZ-kérdése, 100-ból 1 ember tudja csak a helyes választ
Olvass tovább...


A mindennapi közlekedésben van egy szabály, amelynek megsértése akár súlyos következményekkel járhat – mégis sok sofőr nincs vele tisztában.
A mindennapi járművek használata során sokan találkoznak mozgássérült parkolókkal, de kevesen vannak tisztában a szigorú szabályokkal, amelyek a kiemelt helyekre érvényesek.
A közterületeken, bevásárlóközpontok előtt és parkolóházakban kialakított területek az akadálymentes közlekedés egyik alappillérét jelentik, hiszen lehetővé teszik, hogy a mozgásukban korlátozott emberek biztonságosan és önállóan intézhessék napi feladataikat.
A gyerekek is felismerik a kék jelölést, ám a felnőtt sofőrök közül sokan még mindig nem tudják pontosan, milyen feltételekkel lehet megállni, mennyire számít önálló jelzésnek a tábla vagy a felfestés, illetve mikor használható jogszerűen a mozgáskorlátozott parkoló.
A hazai szabály szerint minden 50 parkolóhelyre legalább egy mozgássérült helyet kell biztosítani, amelyet gyakran rámpa vagy kiszállási sáv egészít ki.
A parkolás ilyen területeken szélesebb, minimum 3,6 méteres, hogy kerekesszékkel is kényelmesen lehessen ki- és beszállni. A kijelölés mindig a bejárathoz közel történik, ezzel is segítve az érintettek mindennapjait. A szabályok szerint az útburkolati jel és a tábla külön-külön is érvényes, ezért hiába kopott vagy lehullott levelek takarják a felfestést, a hely akkor is fenntartottnak számít.

Olvass tovább...
A használatot a KRESZ egyértelműen meghatározza: a mozgáskorlátozottak számára kijelölt parkolóhelyeket csak az a mozgáskorlátozott személy, illetve az őt szállító sofőr veheti igénybe, ha a megfelelő igazolvány jól láthatóan a szélvédő mögött van elhelyezve.
A kártya személyhez kötött, ezért tilos másnak átadni. Rövid idejű megállásra van mód, például csomag kirakás vagy beszállás idejére, amennyiben a sofőr az autó mellett marad és 5 percen belül továbbhajt, de a hosszan tartó várakozás továbbra is tilos.
Sokan nem tudják, milyen súlyos következményekkel jár a jogtalan használat. Aki engedély nélkül foglalja el a helyet, az a mozgássérült emberek számára létfontosságú lehetőséget veszi el, és a jog szerint akár 65 ezer forintos helyszíni bírsággal is számolhat.
Ha feljelentésre kerül sor, az eljárás végén már 156 ezer forint is kiszabható az elkövetőnek. A bírság tehát nem szimbolikus, hanem komoly teher, amelynek célja, hogy elrettentse a sófőröket a jogosulatlan használattól.
A kijelölt területek betartása nem kizárólag jogi, hanem társadalmi felelősség is. A mozgássérült helyek elfoglalása sokszor indulatos vitákat szül, pedig ezek a parkolók nem előjogot, hanem elengedhetetlen segítséget jelentenek azok számára, akik számára a közlekedés korlátozott.
Aki a KRESZ előírásait figyelmen kívül hagyja, az nem csupán a közösségi normákat szegi meg, hanem tetemes pénzbüntetést is kockáztat.

Olvass tovább...
Forrás: autószektor