Valami döbbenet, amit Magyarország alatt találtak, igazi szenzáció ez

Petőfi talán még elszavalta volna, hogy „Itt van a sík, az Alföld – mintha tenger volna”, de aligha sejthette, hogy a nyugalmat árasztó rónaság alatt valami egészen titokzatos rejtőzik. Aki csak átszeli autóval vagy vonattal ezt a szinte tükörsima vidéket, aligha képzelné, hogy több ezer méteres mélységben nyugszik a régmúlt... 

A Szegedi Tudományegyetem kutatói évek óta vizsgálják a Dél-Alföld geológiai aljzatát. Ami elsőre úgy hangzik, mintha csak tudósok számára lenne izgalmas, valójában egy óriási európai kirakós egyik legizgalmasabb darabját jelenti.

A vizsgálatok célja nemcsak az, hogy megtudjuk, miből áll a mélyben rejtőző kőzet, hanem az is, hogy milyen folyamatok formálták ezeket, és mikor. Ehhez különleges eszközökre, például polarizációs mikroszkópokra, vékony kőzetcsiszolatokra és nemzetközi laborokba küldött mintákra van szükség.

Az Alföld felszíne ugyan sík, de a geológiai térkép mélyrétegei egészen más képet mutatnak.

Árkok, hátságok, kristályos kőzettestek rejtőznek akár 6-7 kilométeres mélységben. Ezek nemcsak hazai viszonylatban érdekesek: az erdélyi, dél-dunántúli, sőt skandináv területeken fellelhető kőzetekkel is rokonságot mutatnak.

Hogy hogyan kerültek ide? A válasz a földtörténeti óidőbe, a paleozoikumba nyúlik vissza. Akkoriban itt még nem volt síkság.

Sokkal inkább robbanó vulkánok, emelkedő hegységek és fortyogó magmakamrák uralták a térséget.

A National Geogrphic mostani kutatások során olyan gránit- és riolitrétegeket találtak a Makó és Battonya közötti térségben, amelyek több százmillió évvel ezelőtt keletkeztek. A cirkonkristályokon végzett izotópos vizsgálatok egyértelműen igazolják a korukat, és azt is, hogy ugyanabba a geológiai rendszerbe tartoznak, mint az Erdélyi-középhegység vulkáni eredetű kőzetei.

A tudományos szenzáció csak most jön

A legmeglepőbb azonban mégis az, hogy a vizsgálatok szerint ezek az Alföld alatt rejtőző gránitok és piroklasztitok nemcsak lokális érdekességek. A kémiájuk, ásványos összetételük és kialakulási körülményeik alapján egy korabeli szuperkontinens feldarabolódásához és az azzal járó gigantikus vulkáni eseményekhez köthetők. Magyarán:

amit a Dél-Alföld alatt találtak, az egy európai léptékű földtörténeti esemény bizonyítéka.

Az itteni kőzetek ugyanannak a vulkáni rendszernek a termékei lehetnek, mint amit ma Norvégiában vagy a Balkánon vizsgálnak.

Nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország alatt – legalábbis a mélyben – egy letűnt világ emlékei lapulnak. A sík puszta alatt ott húzódik egy vulkáni táj fosszíliája. Ha egyszer lenne rá mód, geoturisztikai szenzációt is csinálhatnánk belőle. Addig is, legalább annyit tudunk: a Dél-Alföld nem csak a felszínen különleges – hanem alatta is, méghozzá világszinten.

Petőfi Sándor már a tudósok előtt felfedezte az értéket ebben a tájban, a legújabb kutatások pedig máris új kontextusba helyezik az Alföld című versét, amit te is feleleveníthetsz ezzel a videóval: