
Váratlan hír jött Parajdról, azonnal megmenekülhet a település, ha ez bejön
Olvass tovább...
Általános ez a vélekedés Szerbiában.
A Balaton számunkra nemcsak egy nyaralóhely - sokkal inkább az érzelmi térképünk egyik legfontosabb pontja. Gyerekkori fagyik, gumimatracos lebegések, hekk és napolaj illat, éjszakai csobbanások, szerelmek és szúnyogcsípések, mind benne vannak a mi magyar „tengerünkben”.
Éppen ezért érdekes, amikor Szerbiában úgy hivatkoznak rá, mint afféle „tengerpótlékra” - jó megoldás, ha az Adria nem jön össze, de azért csak a második helyen. A nyelv sem hazudik: a szerb nyári ajánlókban (például itt) úgy jelenik meg, mint „egyéb lehetőség”, ha a hullámok helyett csak wellnessre, vagy „szárazföldi vizes élményre” telik.
Olvass tovább...
A szerb médiában gyakran emlegetik a Balatont mint a „maďarsko more” (magyar tenger), és alternatívaként ajánlják azoknak, akik nem tudnak tengerhez utazni. A Maldiv szigeteket, az Azúr-partot és Ibizát persze senki nem tudja helyettesíteni - de ha már kompromisszum, akkor legyen kellemes.
Így kerül a képbe a Balaton, mint elérhető, kényelmes és "luxusmentes" megoldás. A sorok között ott bujkál a lesajnálás: nem a tenger, csak valami hasonló. Ugyanakkor az is kiderül, hogy nem akármilyen „pótlékról” van szó - a lapok szerint a Balaton szépsége, kulturális gazdagsága, gasztronómiája és infrastruktúrája meggyőző, úgyhogy azért írnak szépet is bőven.
Olvass tovább...
Lehet, hogy számukra a Balaton csak B-terv, de ahogy egyre több szerb utazó fedezi fel a magyar tengert, úgy kezdik értékelni azt, amit mi mindig is tudtunk: a Balaton nem pótolja a tengert, hanem egészen más élményt ad.
Nyári színházak, borfesztiválok, rejtett kis falvak, balatoni bringakör - ezek az élmények bőven legalább annyira élvezhetőek, mint egy tengerparti nyaralás, mindez Budapesttől egy karnyújtásnyira, ráadásul még Belgrádtól sincs messze.
Egy kis balatoni retró hangulat: