Világszenzáció Esztergomban, a föld alól került elő felfoghatatlan értékű kincs

Az 1930-as évek feltárásai során nagy felfedezést tettek a régészek Esztergomban, miután Szent István palotájának romjait kutatták. Helyette azonban III. Béla királyét találták meg, amit 1465-1467 között Vitéz János esztergomi érsek alakíttatott át.

Az oszmán támadások során a palota szinte teljesen megsemmisült, Vitéz János dolgozószobája, az úgynevezett Studioló azonban viszonylagos épségben maradt meg a romok alatt, végül ezt is feltárták évszázadokkal később.

Évszázadokat vészelt át a föld alatt

A szoba falain annak ellenére, hogy több mint 300 évig voltak a föld alatt, még a freskókat is felfedezték, és hiába volt jó állapotban, az állagmegóvás hiányosságai miatt később szinte teljesen tönkrementek.

Végül a kétezres évek elején Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátor és csapata kezdte meg az aprólékos helyreállítási munkát, 2007-ben pedig egészen döbbenetes dologról számoltak be a kutatók.

Világhírű művész készítette a freskókat

A négy erényt ábrázoló freskókat a felfedezését követően még Albert mester munkájának vélték, ám az ezredforduló utáni munkálatok során kiderült, hogy a freskócsoportot az ifjú Sandro Botticelli alkotta.

Mint azt Prokopp Mária művészettörténész a Vasárnapnak kifejtette, az alárajzolás, az alakok megjelenítése, az arcok, a mozdulatok, a ruházatok, a színek mind arra utaltak, hogy Botticelli munkája látható Esztergomban, méghozzá az egyik legkorábbi.

A szakember elmondta, hogy a dolgozószoba falain Dante Isteni színjátékának legfőbb üzenete, a hét fő erény jelent meg. Ezek közül az Okosság, a Mértékletesség, a lelki Erősség és Igazságosság ma is látható.

Botticellit a Budán élő Bernardo Vespucci hívhatta az országba, miután évtizedekig foglalkozott firenzei művészek „munkaközvetítőjeként”. A korabeli adatok szerint Botticelli 1465-69 között tartózkodhatott Firenzén kívül, épp akkor, amikor a Studioló freskói készülhettek.