
1000 éves angol irat olyat állít a magyarokról, ami felfoghatatlan újdonság
Olvass tovább...
Egy több száz éves terem bújik meg a veszprémi vár mélyén, ahová eddig csak kevesen tehették be a lábukat – de most végre feltárul a múlt egyik legjobban őrzött titka.
A veszprémi Érseki Palota évszázadok óta őrzi titkait: impozáns homlokzata és barokk díszítései a múlt emlékeiről mesélnek, miközben falai között olyan elfeledett szobák is megbújnak, amelyek hosszú időre kikerültek a világ figyelméből. Az északi szárny egyik ilyen rejtett helyisége a Koller-könyvtárszoba, ahol több száz éves kötetek sorakoznak a polcokon, valamint különleges hangulat lengi be a térséget: olyan érzés, mintha egy időkapszulába lépnénk.
A különleges könyvtárszoba a várnegyed felújításának részeként került reflektorfénybe. A restaurálás lassan befejeződik, és a több, mint 250 éves könyvtár ismét látogathatóvá válik – igaz, kizárólag vezetett túrák során, kiemelt alkalmakkor.
A látogatók hamarosan bepillantást nyerhetnek egy nem mindennapi élménybe, amelyet a történelem pora és a háborúk viharai sem tudtak teljesen megérinteni.
A barokk könyvtárszoba már az ott őrzött kötetek miatt is elsőrangú kincsesbányának számít a történelmet és irodalmat kedvelők számára. Megérdemli a példátlan kulturális létesítmény titulust, hiszen az Érseki Palota egyik érintetlen részeként maradt fenn, megőrizték eredeti formáját és atmoszféráját az elmúlt több mint két évszázadon át, így szinte eredeti állapotban látogatható hamarosan.
A helyiség központi dísze az a 18. századi, aranyozott hársfa csillár, amely a palota egyik legkorábbi korszakából származik – és amely alapján a szomszédos metszetszalon hiányzó függő csillár elemét is rekonstruálták.
A gyűjtemény mintegy 2200 tételből áll, ezek közül több száz kötet olyan püspökök kollekciójából származik, akik a palota szellemiségét formálták. Padányi Biró Márton, a 18. század meghatározó egyházi vezetője egy 1550-es lyoni Bibliát hagyott örökül, amely a könyvtárszoba egyik legértékesebb darabja azóta is.
A könyvet mérete és kora miatt is sajátos ereklyének tekintik, de azért is, mert egykoron egy történelmi jelentőségű püspök kezében feküdt.
A kötetek között több tucat antikva is található, vagyis olyan könyvek, amelyeket 1500 és 1600 között nyomtattak – köztük a legrégebbi egy 1502-es kiadás. Ilyen ritkaságokat többnyire csak múzeumokban láthatunk, ám itt, ebben az eldugott könyvtárszobában szinte elérhető közelségbe kerülnek.
Olvass tovább...
A könyvtár egyik legkülönösebb felfedezése egy rejtett kép volt, amelyet évekkel ezelőtt a polcok közé csúsztatva találtak meg. Az alkotás Habsburg Ottó trónörököst ábrázolja gyermekként és valószínűleg Rott Nándor püspöksége idején készült.
A kép a második világháború idején a könyvek mögött vészelte át a harcokat – éppen úgy, mint maga a szoba, amelyet 1945-ben a szovjet katonák kórházzá alakítottak. A katonák több könyvet megrongáltak, de a könyvtárszoba még így is megőrizte eredeti karakterét, épségét.
A könyvtár másik különlegessége egy 1574-es metszetgyűjtemény, amely Koller Ignác püspök tulajdonában volt. A kötet antik és humanista írók síremlékeit mutatja be, köztük Janus Pannonius sírját és egyik epigrammáját is. Az ilyen jellegű művek könyvtörténeti és irodalomtörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értéket képviselnek.
A restaurált Koller-könyvtárszoba hamarosan újra életre kel – különleges események, tematikus séták részeként. A veszprémi Érseki Palota ezzel megőrzi a múlt emlékeit, ugyanakkor újra értelmezhetővé és izgalmassá teszi a történelmi túrát.
A könyvek, tárgyak és díszek által elmesélt történetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a történelem nem mindig harsány – néha egy titkos szoba mélyén suttogja el a legnagyobb titkait.
Az alábbi videóban Vavra Áron műemlékvédelmi projektvezető és Szalay György faszobrász és restaurátor beszél a palota Koller Könyvtárában zajló munkálatokról:
Olvass tovább...