Ijesztő, idegen faj pusztít a Körösben, a Duna és a Tisza is érintett

A magyar folyók és tavak elképesztően széles élővilággal büszkélkedhetnek: nem csoda, hogy a hazai vizekben horgászni rengeteg pecás álma. A csodálatos élővilág nem pusztán véletlen: szakemberek egész hada figyeli a vizek ökoszisztémáit és monitorozzák a legapróbb történést is. Így esett meg az, hogy egy egészen meglepő felfedezést tettek, amit azonnal vizsgálatok követtek és komoly következményekkel járhat, amennyiben nem fékezik meg a jelenséget.

Hogyan okozhat egy aprócska hal hatalmas galibát?

Tavaly nyáron tűnt fel néhány horgásznak egy különös fogás: apró amúrokat fogtak ki a Körös vizéből. Azonnal kutatóhalászatot indítottak, ugyanis úgy tudták, hogy ez a halfaj természetes módon nem képes a hazai vizekben a szaporodásra. Az esetről a Magyar Haltani Társaság számolt be, ahol képet is mellékeltek az egyik kifogott példányról. Az érintett folyószakasz a Hármas-Körös békésszentandrási duzzaszó alvize volt. A kutatás eredményesnek bizonyult: további öt darab amúrt fogtak ki, 15-25 centimétereseket, tehát fiatal példányokról volt szó, ami tovább erősítette azt az eddig elképzelhetetlennek tartott teóriát, hogy a mesterségesen betelepített amúr képes szaporodni a hazai vizekben. A faj eredetileg Ázsiában őshonos és eddig meghatározott vizekben mesterségesen szaporították, részben élelmezési, részben horgászati célok miatt.

Íme a fotót a kifogott fiatal amúrról, ami akár ökológiai katasztrófát is előidézhet a hazai vizekben:

A betelepített halfajt a Dunában és a Tiszában is dokumentálták korábban.

A korábbi években a Dunában, a Tiszában és a Körösben is találtak amúrokat, a legnagyobb populációt pedig 2019-ben, a Tisza menti kubikgödrökben találták, ahonnan több száz példány került elő. A kutatás során nem sikerült kideríteni, hogy ezek az amúrok pontosan honnan kerültek a vizekbe: egyelőre reménykednek benne, hogy valamelyik közeli halgazdaságból szöktek el, ugyanis ezt a fajt tenyésztik arrafelé.

Az esetről a Magyar Haltani Társaság is megszólalt:

„A Körösökből előkerült fiatal amurok pontos eredete jelenleg nem tisztázott. Mivel idegenhonos halfajról van szó, természetes vizekbe történő telepítése jogszabályok szerint tilos. Ugyanakkor a Szarvasi-Holt-Körös mentén működő több halgazdaságban is tenyésztik az amurt, így lehetséges, hogy az egyedek onnan szöktek ki. Ezzel együtt nem zárhatjuk ki a természetes szaporodás lehetőségét sem. Bármelyik eset is áll fenn, az amurivadékok megjelenésének és elterjedésének vizsgálata a közeljövőben kiemelt jelentőségű. Ha ugyanis az amur a busafajokhoz hasonlóan képes alkalmazkodni a hazai viszonyokhoz, és országszerte tömeges ívásokat produkál, annak beláthatatlan következményei lehetnek vizeink élőlényközösségére."

Hiába kedvelik a horgászok kiemelten ezt a fajt, a természetes ökoszisztéma megőrzése az elsődleges, így ha szükséges, akkor azonnal szabályozzák a fajt és lépéseket tesznek a ritkításuk érdekében. Így néznek ki a kifejlett amúrok, ami az egész magyar halgazdálkodásra kihatással lehetnek és súlyosan veszélyeztethetik a hazai fajokat:

_{Forrás: divany.hu, haltanitarsasag.hu}