Tragikus hírt közölt az inflációról a szakértő, így nehéz lesz elérni az alacsony élelmiszerárakat

Az árréssapka némileg enyhített a magyar vásárlók „szenvedésein”, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újonnan érkező elnöke mindezzel együtt sem tudott jó hírekkel szolgálni az embereknek. Varga Mihály a 2025-ös évre sokkal nagyobb inflációval és kisebb GDP-növekedéssel számol, mint az előrejelzésekben szerepelt.

A jegybank legfrissebb inflációs jelentésében az olvasható, hogy az idei pénzromlás éves átlagban a legjobb esetben is 4,5 százalékos lehet, míg a legrosszabb forgatókönyv szerint 5,1 százalék. A GDP-növekedést 1,9–2,9 százalék közé várják, az átlagkeresetek növekedése (az inflációval korrigálva) 2,9–3,7 százalék lehet.

A témában megszólalt Pogátsa Zoltán közgazdász is, aki a napokban az ATV csatorna Egyenes Beszéd című műsorának vendége volt. Szerinte az idei utolsó negyedévben majd beindulnak azok a nagyberuházások, amelyek pozitív meglepetést okozhatnak a GDP-növekedésben, de összességében így sem lesz szép a kép.

„Az inflációnál már a havi szintű adatokban is látszott, hogy rossz a helyzet, de az az igazán tragikus, hogy nem tudjuk, miért történik a folyamatos emelkedés”

– mutatott rá a szakértő. Szerinte az árrésstop csak a tünetek kezelését jelenti, valójában szakpolitikai irányítási probléma lehet az infláció tartós emelkedése. Hosszú évtizedek óta nincsenek arról elemzések, hogy a vertikum mely részén, a termőföldtől a boltig tartó út során hol képződik olyan költség, ami felfelé húzza az élelmiszerek árát.

„Az biztosan nem jó megoldás, hogy újra meg újra lenyomjuk az árakat”

– emelte ki Pogátsa Zoltán. Ahogy ugyanis megszüntetik a korlátozást, az ár rögtön visszaugrik. Sőt, közben a korlátozás alá nem eső termékek árát is felviszik a boltok, hogy kompenzálják magukat.

A közgazdász szerint az üt most vissza, hogy leépítettük az elemző kapacitásokat, amelyek a minisztériumok munkáját segítenék, nincs igazán élénk agrárközgazdaság Magyarországon.

Helyette a döntések politikai logika alapján születnek, folyamatosan mérik a lakosság érzékenységét az árakra, és így avatkoznak be. A cselekvőnek, aktívnak tűnő kormány szimpatikus a választó számára, de most már ennél mélyebb szakpolitikára lenne szükség.

A teljes beszélgetés itt nézhető meg: