
90 méteres vasmonstrum mered az ég felé a Mátrában, a kékestetői pályáról letérve bárki felfedezheti
Olvass tovább...
De kié lehetett a koporsó, ami a csodálatos, ám természet által visszafoglalt épületben hevert?
Hazánkban nem csupán a szocializmus idejéből ránk maradt elhagyatott betontorzók elégíthetik ki az urbexesek kíváncsiságát, ennél sokkal régebbi épületek is megtalálhatók, néha meglepően szép állapotban, olyan félreeső helyeken, ahová más talán már nem is merészkedne.
Arborétumokban, nemzeti parkokban gyakorta találhatunk évszázadokkal ezelőtt épült kúriákat, az ezekhez tartozó majorok túlélték a nemesi családokat is, ilyesmi a Csongrád vármegyei, Körös-Maros Nemzeti Park területén található Blaskovics (vagy Blaskovich) család birtoka is, mely mai állapotában is lenyűgöző.
Olvass tovább...
Blaskovics Bertalant a 19. század második felében száműzték az akkor még mocsaras, gondozatlan vidékre, uralkodói utasításra. A következő évtizedekben viszont felvirágoztatta a birtokot, klasszicista és romantikus stíluselemeket magán viselő kúriát és kápolnát építtetett – utóbbit felesége halálát követően.
A legendák szerint a világhírű versenyló, Kincsem is ezen a birtokon nevelkedett, az állattenyésztés és a gazdálkodás pedig fontos szerepet játszott a család életében, egészen 1944-ig, amikor a második világháború végéhez közeledve az örökösök, vagyonuk jelentős részét hátrahagyva elhagyták a birtokot. A földosztást követően lebontották az urasági épületeket, melyekből a birtok területén több családi ház is épült.
Végül egy gépállomást létesítettek a területen, ami a 70-es évekig működött, majd végleg elhagyták az épületegyüttest és a birtokot is.
Olvass tovább...
A természet lassan visszavette, ami az övé, ám az egykori kápolna és a benne található családi kripta a mai napig felfedezhető egy turistaösvény végén.
Egy videó is készült az elhagyatott kriptáról, amit mostanra már teljesen feldúltak. A falfirkákból látható, hogy vélhetően már sokan felfedezték maguknak a helyet. Meglepő módon egy koporsó is volt a helyszínen, amibe bele is nézett az urbexes:
Forrás: Elherdált örökség, Csodás Magyarország