Mégsem olyan rossz a magyar rákstatisztika, csak hibásan mértünk eddig

Ismét lesújtó adatokat közölt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországgal kapcsolatban. A legutóbb közzétett statisztika szerint lakosságarányosan hazánkban haltak meg a legtöbbek rákban a 29 vizsgált ország közül. Az adatok szerint 2021-ben Magyarországon a daganatos halálozás kis híján harmadával haladta meg az EU-átlagot. 

A gyászos jelentés nem okozott nagyobb megdöbbenést, ugyanezekkel a számokkal szembesülünk évek óta. Most azonban kiderült, hogy talán mégsem annyira rossz helyzet, csak az történt, hogy a számítási módszer nem nekünk kedvez.

„Igazán határozottan kimondhatjuk, hogy ezek a rákprofiljelentések nagyon hasznosak, de Magyarország esetében jelentős pontatlanságot tartalmaznak"

– mondta a Telexnek Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrumának kutatóorvosa és az MSD egészségügyi adatkutatási részlegének vezetője. 

Valójában nincs ekkora baj?

A szakember szerint nem akkora a különbség a régió országaihoz képest, hogy az magyarázná az elszomorító OECD-számokat, sőt, a régiós országokkal egy szinten vagyunk a daganatos megbetegedésekhez vezető rizikófaktorok tekintetében.

A rákügyi OECD-jelentéseket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretein belül működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) készíti, amely a vizsgált országok által szolgáltatott adatokra támaszkodik. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) halálozási adatai nyilvánosan, nemzetközi kutatócsoportok által is elérhetők, viszont a daganat-előfordulásról rendelkezésre álló magyar adatokat nem használják a nemzetközi összevetésekben.

Az módszertan szerint fogják a környező országok adatait, és azok halálozási és előfordulási arányát(!) rávetítik Magyarországra. Tehát nem a daganatos betegségek valós előfordulásával dolgoznak Magyarország esetében, hanem a halálozási adataink alapján, a román, szerb és bolgár arányszámok segítségével becsülik meg nálunk a daganatos előfordulási adatokat.

Kiss Zoltán azt mondta a Telexnek, hogy az elmúlt évtizedekben egyetlenegyszer sem valós daganatos előfordulási adatok kerültek az OECD-jelentésbe Magyarországról, hanem végig csak becsült adatokat láttunk, így kerültünk a ranglista élére.

A boncolás lehet a válasz

Itthon jelentősen magasabb a kórházi halálozások esetén a boncolási ráta, mint például Bulgáriában, Romániában és Szerbiában, amelyekkel összevetik a magyar statisztikákat. 

Azonban ha a beteg meghal és nincs boncolás, akkor nem tudják pontosan megmondani a halálokot, legalábbis a daganatra utaló pontos halálokot, így az nem is kerül be a statisztikába, észrevétlen marad.

„Márpedig 2018-ban Romániában a kórházban elhunyt betegek 5 százalékát boncolták fel, Magyarországon 35 százalékát. Ez nagyon nagy különbség”

– mondta Kiss Zoltán kutatóorvos.

A rák több mint kétszáz féle, tulajdonságaiban, kihatásában, következményeiben és gyógyíthatóságában egymástól eltérő daganatos betegség közös neve. Tímár József patológus-professzor a Friderikus podcastban beszélt a szörnyű kór jellegzetességeiről: