Példátlan külföldi területfoglalás Zala vármegyében, nincs ott már magyar föld?

Az Európai Unió négy alapszabadsága közé tartozik az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. Köznapi nyelvre lefordítva mindez azt jelenti, hogy a közösség polgárai ott dolgozhatnak, vállalkozhatnak, vagy éppen vehetnek földet és gazdálkodhatnak az EU határain belül, ahol éppen kedvük tartja, vagy ahol megengedhetik maguknak.

A közelmúltban éppen ez verte ki a biztosítékot sok mezőgazdasági termelőnél, egészen konkrétan az, hogy Zala megyét – szinte szó szerint – elkezdték felvásárolni az osztrákok. A törvény természetesen erre lehetőséget biztosít nekik, a közelség, a viszonylag alacsony termőföldárak és a kiváló minőségű talajok pedig vonzóvá teszik számukra az ottani területeket.

A Magyar Jelen videóriportja szerint (lásd a cikk végén) alig van már magyar föld Zalában. A helybéliek szerint pedig a „sógorok” sokszor jogi csűrcsavarokkal jutnak hozzá birtokokhoz, pedig a magyar termőföld alkotmányos védelmet élvez.

„Ez a Göcsej nyugati pereme. Amikor 1600-ban egy árulás folytán elesett Kanizsa vára, az egész nyugati gyepű védelem nélkül maradt, és több mint 90 falu pusztult el teljesen. A 400. évforduló tiszteletére határoztuk el, hogy emléket állítunk azoknak, akik annak idején a nagy vészben meghaltak, elbujdostak, rabságba estek. A közösség megfaragta ezt a keresztet, de már ennek a helye is osztrák tulajdon. Annak az osztrák vállalkozónak a birtoka, aki a cégén keresztül a Pórszombat körüli földek tulajdonosa. Mivel az építkezésének a hősi emlékmű is útban volt, át kellett telepíteni. Itt minden osztrák tulajdon, tehát itt már nincs magyar föld”

– mondta el a videóban Kovács Gyula erdész, gyümölcstermesztő. Sokan a magyar állampolgárság felvételével, beházasodással jutottak birtokokhoz, az osztrák rendszámú autók, osztrák traktorok, munkagépek látványa ma már általános arrafelé.

Az „őslakosok” leginkább azt sérelmezik, hogy az értékes talajokat kizsigerelik az idegen gazdák, mert nem az az érdekük, hogy évről évre enni adjanak, hanem az, hogy minél nagyobb profitot termeljenek. Ezzel együtt a helyi kultúra is hanyatlik, iskolák zártak be, többfelé látni elhagyatott, elvadult területeket, beomlott pincéket.

Az indulatoktól sem mentes videó itt tekinthető meg: