Rémes szokás terjed a látogatók körében, a Fővárosi Állatkert kéri, hagyják abba

A legtöbb állatkerti látogató számára magától értetődik, hogy nem árt azoknak az állatoknak, amelyeket megnéz. Nem volt ez mindig így, de az utóbbi évtizedekben megértettük, hogy a szalámis szendviccsel nem kell megkínálni a gorillákat és füvet sem kell szedni a gazelláknak. 

Azonban akaratunk ellenére is tehetünk olyat az állatkertben, amivel veszélyeztetjük az ott lakó élőlényeket. A Fővárosi Állatkert nehány napja egy közleményt adott ki, mert ismét felbukkant egy rossz szokás a látogatók körében.

“Sajnos az elmúlt időben ismét megsokszorozódtak a szerencsehozó gesztusként bedobott pénzérmék száma aligátorainknál. Mivel azonban ők nem spórolnak semmire, így nem szorulnak aprópénzre”

– olvasható a közleményben, amelyben az Állatkert vezetősége kifejti azt is, miért nem szerencsés forintokat, eurókat dobálni az aligátorok vizébe.

“Könnyen előfordulhat, hogy véletlenül lenyelik az eléjük eső tárgyakat, amik súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak számukra. Az érmék és egyéb apró tárgyak pedig bélelzáródást, mérgezést vagy más belső sérüléseket idézhetnek elő, ami akár életveszélyes is lehet számukra. Ezért kérjük, hogy ne dobjatok be hozzájuk (se) sem pénzt, sem más tárgyat! Ha szerencsepénzt szeretnétek elhelyezni, válasszatok egy kívánságkutat vagy egy adománygyűjtő perselyt – így valóban jó célt szolgálhattok. Köszönjük, hogy segítetek megóvni az aligátorokat és minden állatkerti lakót.”

Honnan ered ez a szokás?

Sok kultúrában az aprópénz vízbe dobásának szokása szerencsehozó és kívánságteljesítő hagyományként él. Aztán, ahol sok kis érme csillog a víz alatt, egyre többeket sarkall arra, hogy csatlakozzanak ehhez a babonás tevékenységhez. Ez történhetett a Fővárosi Állatkertben is.

Meglepő, de a hagyomány gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza. A rómaiak számos kutat és forrást szentnek, az istenek ajándékának tartottak. Virágszirmokat, ajándékokat,  érméket dobtak bele annak reményében, hogy elnyerik vele az istenek jóindulatát és teljesítik a kívánságaikat. 

A keltáknak is voltak szent forrásaik, tavaik, ahol áldozatokat mutattak be. Egyes hiedelmek szerint a vízistenek és tündérek ajándékokért cserébe segítettek megoldani különböző személyes problémákat vagy kéréseket teljesítettek.

A modern változatok is népszerűek

Ma főként turisták dobálnak pénzt híres szökőkutakba, például a római Trevi-kútba, ahol a hiedelem szerint, ha valaki egy érmét a válla fölött a vízbe dob, biztosan visszatér Rómába. Hasonló szokások világszerte léteznek más híres kutaknál és tavaknál is.

Sok helyen a pénzt évente egyszer kigyűjtik a vízből és jótékony célokra fordítják. A Trevi-kútból például így gyűjtik zsákokba a bedobált érméket: