
Így készült az atomháborúra a Magyar Népköztársaság, tízmilliárdokat pumpáltak a haderőfejlesztésbe
Olvass tovább...
Majdnem megcsapolták a Hámori-tavat a bunker építésének idején.
Lillafüred az ország egyik ékszerdoboza, a Bükk ölelésében fekvő Palotaszálló, a gyönyörű ösvények, a csónakázótó elvarázsolja a turistákat, akiknek talán fogalmuk sincs arról, néhány évtizeddel ezelőtt mekkora jelentősége volt a környék alatt húzódó hatalmas komplexumnak, ami egykoron az ország egyik legfontosabb katonai védelmi központja volt.
A rendszerváltást megelőző időkben, a vasfüggönyön innen a Varsói Szerződés országainak fel kellett készülnie egy esetleges NATO-támadásra. Bár azóta nagyot fordult a világ Magyarországgal, akkoriban minden részletre kiterjedő stratégiai forgatókönyveket dolgoztak ki központi utasításra. Ezekben játszott főszerepet az itthon csak Szikla néven ismert objektum.
Olvass tovább...
A bunkerrendszer története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már az 1930-as években megkezdődött az építése, és mint azt a Szellemvárosok blog is megírta, munkások, bányászok, katonák ezrei vettek részt a munkálatokban.
Közkedvelt mendemonda volt, hogy a földalatti rendszer akkora volt, hogy több közeli településre is átvezetett, ez azonban nem igaz, mindenesetre a Palotaszállóval valóban össze akarták kötni. Ez azonban nem valósult meg, hiszen az építkezés kis híján katasztrófába torkollott, amikor az egyik folyosó kialakításakor a Hámori-tavat majdnem meglékelték.
A következő évtizedekben katonák ezrei fordultak meg a titkos objektumban, amelynek földfelszíni épületét még a légifotókról is kitöröltek. A Sziklában lévők feleltek volna az ország légvédelméért egy esetleges atomtámadás idején is, és egy közeli rakétabázissal is összeköttetésben volt, így válaszcsapásokra is lehetőség lett volna. A hidegháború azonban véget ért, a Szovjetunió darabjaira hullott, és ez mindent megváltoztatott.
Olvass tovább...
A Szikla a kilencvenes években már egészen más szerepet kapott, a honvédségi irodából turistaszálló, a bunkerrendszerből egy időre diszkó lett, de szerettek volna már itt rockmúzeumot és génbankot is létesíteni.
Az atombiztos diszkót Urbex Gyula járta körbe, és számos különös sztorit is megosztott a helyszínről: