promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Magyar fiatalember kapta el a hantavírust, nagyon súlyos tünetei vannak a kórság nevével ellentétben

Magyar fiatalember kapta el a hantavírust, nagyon súlyos tünetei vannak a kórság nevével ellentétben

Borítókép:  Profimedia / illusztráció
Belföldi hírek
Kategória fejléc

A ritka kór a vesét és a májat is támadja, emberről-emberre terjedő változatát is kimutatták már.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti központ beszámolójában egy nagyon furcsa és ritka betegség kapcsán tettek bejelentést, mint közölték, egy hazai eredetű, úgynevezett Hantavírus okozta veseszindrómát diagnosztizáltak Hajdú-Bihar vármegyében.

A megbetegedés egy 31 éves magyar férfit érintett, akinél a laboratóriumi vizsgálatok mutatták ki a Hantavírus-Dobravát, az azonosított kórokozó leginkább rágcsálók útján terjed, ám viszonylag egyszerű módszerekkel, így 30 perc alatt 60 fokos hőmérsékletű vízzel, UV fénnyel és szerves oldószerekkel elpusztítható. Tünetei közé tartozik a magas láz, erős fejfájás, súlyosabb esetben vesekárosodás, veseelégtelenség, emellett a májat is károsíthatja.

A Hantavírusoknak mintegy 36 fajtáját különböztethetjük meg, ezek többsége veszélyes az emberre nézve. A kórokozókat úgynevezett Óvilági és Újvilági csoportokba sorolták, előbbi a veseszindrómákat, a haemorrhagiás láz veseszindrómával és a nephropathia epidemica elnevezésű betegségeket okozzák.

Az Újvilági változatok legfőképp Észak- és Dél-Amerikában fordulnak elő, ezek hantavírus cardiopulmonáris szindrómát okoznak. Az első eseteket az 1930-as évek elején fedezték fel Kínában, és a koreai háború idején kezdett el terjedni, amikor a katonák közül több ezren is megfertőzödtek. Akkor még nem derült ki, hogy pontosan milyen változata okozta a megbetegedéseket, ám a hetvenes években azonosították és izolálták a szakemberek.

Emberről emberre is képes terjedni

Mint kiderült, a Hantavírus Dél-Koreából, a Hantaan folyó mentén élő pirók erdei egerekből eredeztethető, egy újabb ágát pedig a 80-as években azonosítottak, ezúttal is Ázsiából, ám már patkányokból. Minden bizonnyal már az 50-es évek előtt is jelen volt Európában, azonban először csupán 1980-ban mutatták ki Finnországban, a súlyosabb formáját, vagy is a fent említett Dobravát is 1992-ben, Szlovéniában detektálták a sárganyakú erdei egerekből vett mintából, később pedig emberre is átterjedt.

A hantavírussal fertőzött rágcsálók teljes életciklusuk alatt fertőzőképesek maradnak, az emberek fertőzött élelmiszer fogyasztásával, valamint az állatokkal való érintkezéssel, azok harapásával kaphatják el a kórt, az Újvilági Andes variáns pedig emberről emberre is képes terjedni. Charles Chiu professzor ebben a videóban beszél a hantavírus veszélyeiről: