Drámai vallomás a magyaroktól, ennyi pénz kell a megélhetéshez, sokan nagyon távol vannak ettől
Olvass tovább...
Magyarországon évente több ezer ember hal meg légszennyezettség miatt.
Jelenleg több magyar nagyvárosban szennyezett a levegő. A HungaroMet adatai szerint Budapesten kívül Esztergomban, Tatabányán, Székesfehérváron, Pécsen, Kecskeméten, Miskolcon, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren mértek olyan adatokat a műszerek, amelyek szerint a levegőben található szennyező anyagok az egészségre károsak lehetnek.
Az egészségügyi szakemberek azt ajánlják, ha valaki olyan tüneteket tapasztal, mint a szemfájás, a köhögés vagy a torokfájás, fontolja meg az intenzív tevékenységek és a fizikai aktivitás csökkentését a szabadban.
Olvass tovább...
Magyarországon a nagyvárosokban tapasztalható magas légszennyezettség több tényező együttes hatásából adódhat. Ide tartoznak a földrajzi, gazdasági és társadalmi sajátosságok, valamint az időjárási körülmények. Megkezdődött a fűtési szezon és különösen a kisebb településeken sokan fűtenek fával vagy rossz minőségű szénnel, amely jelentős mennyiségű szennyezőanyagot (PM10, PM2.5, kén-dioxid) juttat a levegőbe.
Egyes helyeken az sem ritka, hogy szemetet, használt ruhákat dobnak a kazánba és azzal fűtenek, ami aztán káros anyagokat (pl. dioxinok, nehézfémek) juttat a levegőbe.
A nagyobb városokban, például Budapesten, a közlekedési forgalom az egyik fő szennyezőforrás. Jelenleg a legforgalmasabb útvonalak közelében (pl. M3-bevezető) elhelyezett mérőállomások közül több jelez szennyezett levegőt a fővárosban.
A régebbi dízelmotoros autók, buszok, amelyek nem rendelkeznek megfelelő szűrőrendszerrel, jelentős mértékben hozzájárulnak a nitrogén-oxidok (NOx) és a szálló por kibocsátásához. Ráadásul a magas épülettel rendelkező szűk utcákban a szennyezőanyagok nehezebben oszlanak el, ami tovább fokozza a szennyezettséget.
Olvass tovább...
A földrajzi adottságok is hozzájárulnak hazánk levegőjének minőségéhez. Magyarország jelentős része medencében fekszik, a szennyezőanyagok könnyebben megülnek. Ez különösen igaz a Kárpát-medencére, ahol gyenge légmozgás esetén a szennyező anyagok napokig a levegőben maradhatnak.
Az úgynevezett inverziós időjárási helyzetek során a meleg levegőréteg is lezárja a hideg, szennyezett levegőt a földfelszín közelében, ami tovább rontja a levegő minőségét. Egyes iparvárosokban (pl. Miskolc, Tatabánya) az ipari üzemek kibocsátása is jelentős.
Klímakutatók szerint a légszennyezettségi adatok fokozatosan romlanak, a száraz időjárás és a hosszan tartó szélcsend kedvez is a szennyezőanyagok felhalmozódásának, amelyekből viszont egyre több kerül a levegőbe.
Magyarországon évente 13 ezer ember hal meg légszennyezettség miatt: