Die Hard a Temuról: Jason Statham elfáradt, de még mindig kemény - Zendülés kritika

Jason Statham egy igazi unikornisnak számít Hollywoodban, hiszen ő az egyik utolsó olyan akcióhős, akinek még mozikban mutatják be a filmjeit. Legutóbbi munkája, a Zendülés ugyan egy kevésbé jó Die Hard-koppintás, de még így is elég szórakoztató ahhoz, hogy azt mondjuk, az 59 éves Jason Statham még bőven bírja a strapát – de azért már érezni rajta, hogy minden téren kezd elfáradni.

A történet szerint, amikor megpróbálják a biztonsági főnökre, Cole Reedre (Jason Statham) kenni a főnöke halálát, ő felkutatja az igazi gyilkosokat, a szálak pedig egy teherszállító hajóra vezetnek, ahol olyan titokra derül fény, ami még főhősünket is meglepi – ekkor pedig már nem csak a bosszú számít, Cole Reed felkerül mindenkinek a céltáblájára, a hajóról pedig nincs menekvés.

Jason Statham pofátlanul lenyúlta a Die Hardot

Jason Statham szeretett volna magának egy Die Hardot, csak az ő John McClane-je Cole Reed, a Nakatomi Torony helyett pedig egy teherszállító hajó van. Viszont legalább ő is mászkálhatott öngyújtóval egy szellőzőben, miközben fokozatosan vadászta le a rosszfiúkat, akik walkie-talkie-n csacsogtak. Jason Statham hozza a kötelezőt, de látni rajta, hogy a lépcsőzés volt a legnehezebb feladat számára, és a morcos tekintete is egyre üresebb, mintha fejben még mindig a gázsiját számolná, és azon gondolkozna, hogy vajon csináljon-e még egy Szállító-filmet – ettől függetlenül az akciójelenetekben még mindig keményen odateszi magát, sőt, itt még talán pörgősebb és brutálisabb is, mint a legtöbb filmjében, egyértelműen ezek a részek az alkotás csúcspontjai.

A történet pofon egyszerű, sőt, igazából otrombán logikátlan és megúszós, hiszen már a címnek sincs értelme, mivel egy morzsányi zendülés sincs a filmben. Az eseményeket nagyjából egy szál cérna tartja össze, de rengeteg jóindulattal úgy is vehetjük, hogy a cselekmény inkább elegánsan átengedte a vezetést az akciónak, így megbocsátható, hogy a történetre nem pazaroltak energiát – de időt azt sajnos igen, így a két akciójelenet között eltelt percek eléggé leülnek és unalmasak.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a Zendülés akciójelenetei baromi jók

Igazából se Jason Statham bosszúhadjárata, se a mellékkarakterek vergődése nem érdekes, egyedül azért érdemes megnézni ezt a filmet, mert az akciójelenetei fantasztikusak: az ütések erejét érezzük; kreatívak a harci megoldások; remek a kompozíció és a ritmus; olyan eszközöket is bevet hősünk, amiket talán még sehol sem láthattunk; néhol annyira kegyetlen csapások vannak, hogy már majdnem felkavaró az élmény – Jason Stathamnek szerencsére még mindig nagyon jól állnak az ilyen szerepek, nem csoda, hogy évek óta ugyanazt a figurát hozza: a titokzatos múlttal rendelkező, csendes, mogorva arcot, akit egy szörnyűség visszarángat a régi életébe, ezért a lehető legkeményebben csap oda egészen addig, amíg mindenki meg nem lakol.

A Zendülés a szokásos Jason Statham akciófilmeknél egy kicsit gyengébb lett, de még így is megugorja az elvárt szintet, vagyis tökéletesen kikapcsolja az agyunkat nagyjából 1,5 órára, miközben élvezetes akciójeleneteket tár elénk. Ne várjunk ettől a filmtől sokat, mert felesleges. Aki megnéz egy Jason Statham akciófilmet, pontosan tudja, hogy mire számíthat – jó érzés, hogy rá még számíthatunk ilyen téren.

Jason Statham fáradt Die Hard-utánzatát érdemes egyszer megnézni

Aki szeretne elmerülni Jason Statham akciófilmes világában, inkább ne ezzel kezdje, de aki egyszerű szórakozásra vágyik, az jó eséllyel megkapja azt a Zendüléstől. Egyszer érdemes megnézni, de egyáltalán nem maradandó darab, az akciójelenetek viszont szépen megmentik.

 

Ezek is érdekelhetnek: