Kísérteties kék fénnyel ragyogta be az éjszakai égboltot egy rendkívül ritka jelenség
A Linköping közelében megörökített világító éjszakai felhők azért pompáznak ragyogó kék színben a sötét égbolton, mert extrém magasságuk miatt a Nap sugarai még naplemente után is elérik őket. Ezek a jégkristályokból álló különleges képződmények csak a nyári hónapokban válnak láthatóvá a felszínről nézve.
Extrém magasságban zajlik az égi fényjáték
A NASA egyik legutóbbi csillagászati képén egy egészen elképesztő atmoszférikus jelenség, a világító éjszakai felhők (noctilucent clouds) tűnnek fel. Az augusztus elején, a svédországi Linköping térségében rögzített felvételen egy zöldellő mező és a fekete sziluettként kirajzolódó fasor felett húzódik egy kísértetiesen ragyogó, kékesfehér felhőhálózat. A látvány egyszerre meseszerű és tudományosan lenyűgöző, hiszen egy olyan optikai illúziót láthatunk, amelyet a Föld és a Nap geometriája hoz létre. Amikor a bolygó felszíne már teljes sötétségbe borul a naplemente után, a rendkívül magasan elterülő légrétegeket a horizont alatt bujkáló Nap továbbra is megvilágítja.
Rémisztő dolgot láttak az égen a Balaton fölött, nincs rá magyarázat, rengetegen megörökítették
Olvass tovább...
Rejtélyes jégkristályok az űr határán
A szaknyelvben poláris mezoszférikus felhőkként ismert képződmények messze a hagyományos időjárási jelenségek felett, mintegy 80 kilométeres magasságban, már az űr határát súrolva alakulnak ki. Ebben a fagyos, ritka közegben a felhőket nem hagyományos vízcseppek, hanem apró meteorpor köré fagyott jégkristályok alkotják. Az év legnagyobb részében ezek a rétegek túlságosan halványak ahhoz, hogy szabad szemmel észrevegyük őket. A nyári hónapokban azonban, amikor a Nap pontosan a megfelelő szögben (6 és 16 fok között a horizont alatt) tartózkodik, alulról világítja meg a jégkristályokat, amelyek visszaverik a kékes fényt a sötét felszín felé.
Bár a kutatók az elmúlt húsz évben jelentős áttöréseket értek el a jelenség feltérképezésében, a világító felhők viselkedése és gyakoriságának változása továbbra is izgalmas kérdéseket vet fel. A tudományos közösség jelenleg is aktívan vizsgálja, hogy a klímaváltozás és az alsóbb légköri rétegekből feljutó nedvesség miként befolyásolja ezeknek az éteri szépségű felhőknek a kialakulását - írja a Bors.
