A kutatók felszíni vizsgálattal fogják megállapítani, miről lehet szó pontosan.
Bár a Hold felszínét számtalan kráter borítja, a Marius-kráter (Marius Lunar Pit) most különösen felkeltette a NASA figyelmét. A szervezet egy olyan szokatlan képződmény feltérképezését tervezi egy rover segítségével, amely átvizsgálja a felszín alatti üreget. A kutatók reményei szerint ez kulcsfontosságú információkkal szolgálhat arról, hogyan élhetnek majd emberek a Holdon, vagy legalábbis többet megtudhatunk a bolygó keletkezéséről.
Titokzatos manőverbe kezdett egy orosz űreszköz a Kijevnek létfontosságú adatokat szolgáltató műhold közvetlen közelében
Olvass tovább...
Miért pont ez a gödör?
A Holdat valósággal elborítják a becsapódási nyomok, mivel védőlégkör hiányában az űrbeli objektumok folyamatosan bombázzák. Egyes képződmények azonban kiemelten érdekesek: a látható oldalon található Marius-dombok vidékén van egy különösen figyelemre méltó gödör. Bár a Hold geológiai aktivitása ma már főként a zsugorodás miatti megrepedezésben merül ki, a múltban jóval aktívabb volt.
A Marius-dombok vidéke a múltban igencsak vulkanikus aktivitást mutatott, és számos vulkanikus jellegzetességet tartalmaz, beleértve a tekervényes árkokat [sinuous rilles]
- magyarázza a NASA.
Az Apollo-küldetések előtt még azt hitték, ezeket a kanyargós csatornákat víz alakította ki. Ma már tudjuk, hogy nyílt lávacsatornákként vagy beomló lávafolyosókként jöttek létre. Mivel a Marius-dombok gödre egy ilyen árok közepén fekszik, valószínűleg egy lávafolyosó tetejének beomlását jelzi, amelyet egy meteoritbecsapódás törhetett át.
Miért akarunk bemenni egy holdi lávafolyosóba?
A geológiai és vulkanikus folyamatok tanulmányozása mellett a fő cél kideríteni, hogy a gödör egy hatalmas, felszín alatti lávafolyosóba vezet-e. Ezek a föld alatti csatornák a jövőben gyakorlati haszonnal is szolgálhatnak: természetes menedéket nyújthatnának a Holdon élő űrhajósok számára a sugárzás és a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások elől.
Ezen üres terek jelenlétének megerősítése alapjaiban változtathatja meg a jövőbeli bázisok tervezését; olyan természetes menedékeket kínálhatnak, amelyek hőtani stabilitást, valamint védelmet nyújtanak az ionizáló sugárzás és a mikrometeorit-bombázások ellen
- tette hozzá a NASA.
150 évig azt hitték, üres a szarkofág - aztán felnyitották a restaurátorok, és elképesztő dologra bukkantak
Olvass tovább...
Hogyan térképeznek fel egy holdgödröt?
A NASA a Bolygótudományi Intézet (PSI) által vezetett GIMLI (Geophysical Instruments for Marius Lunar pit Investigation) projektet választotta ki a küldetésre. A berendezéseket a Honeybee Robotics segítségével készítik el, és a CLPS program keretében juttatják el a Holdra. A műszerek - talajradar, szeizmikus szenzorok és graviméter - segítségével átvizsgálják a felszín alatti környezetet, míg a kamerák a gödör falait fényképezik.
A kutatók szerint az aktív szeizmikus módszerek újbóli alkalmazása a radaros és gravitációs mérésekkel kombinálva pontos képet ad a felszín alatti struktúrákról. A lávafolyosók létezésének igazolása bepillantást engedne a Hold korábbi vulkanizmusába, a földi barlangok ismereteit felhasználva pedig jobban megérthetnénk a Hold történetét. Ha pedig kiderülne, hogy mégsem léteznek a várt folyosók, a küldetés akkor is értékes adatokat szolgáltat a gödör keletkezéséről - írja az IFLScience.
