Mit keres a Netflix sikersorozata Budapesten – és miért nem úgy mesél, ahogy az író megálmodta?

A történet elhagyta Kínát – szó szerint is

Liu Cixin A Háromtest-probléma című regénye a kínai sci-fi egyik csúcspontja, és egy olyan univerzum, amely mélyen gyökerezik a kínai kultúrában, történelemben és társadalmi kérdésekben. Ehhez képest a Netflix-sorozat... nos, inkább világpolgár.

Az első évadban a cselekmény egyik lába még Kínában áll, de a többi már Londonban, New Yorkban vagy épp az Oxfordi Egyetem padjai között játszódik. És ezzel nem csak a történet lett nemzetközibb – a hangulata is teljesen átalakult. Mintha elveszne valami abból a mélységből, amit a regény kínai háttere adott.

A „nagy ötös” – akiket a könyv sosem ismert

A Netflix verzióban fontos szerepet kap az úgynevezett Oxford Five – öt fiatal tudós, akik teljesen új karakterek. Ők Jin Cheng, Auggie Salazar, Saul Durand, Will Downing és Jack Rooney. Közülük néhány karakter emlékeztet ugyan a regény szereplőire (pl. Jin = Wang Miao, Saul = Luo Ji), de az összkép mégis inkább saját fejlesztésű adaptáció.

A könyv ezzel szemben sokkal szikárabb, és sokkal inkább fókuszál a tudományos koncepciókra és a morális dilemmákra, mint a karakterek közötti baráti dinamikára. A Netflix mintha inkább próbálna Stranger Things–szerű csoportkémiát teremteni – ez persze lehet, hogy működik, csak másfajta történetmesélés.

Vicc, amit nem rendelt senki

Egy másik markáns különbség: a humor. A könyvben ilyen nincs. Vagyis csak annyi, amennyi egy világvégét vizionáló sci-fi eposzban elfér. A sorozatban viszont ott van Jack Rooney, akit mintha direkt comic relief-nek írtak volna meg. Vannak, akik ezt szeretni fogják – mások viszont úgy érezhetik, hogy ez kioltja a történet súlyát.

Időkeverés – spoiler veszély minden sarkon

A sorozat nem kronologikus – nemcsak a könyv első részét adaptálja, hanem belecsipeget a másodikból (The Dark Forest) és a harmadikból (Death’s End) is. Ez izgalmas lehet annak, aki már olvasta a könyveket, de teljes káosz annak, aki nem.

A Wallfacer-projekt például a könyv szerint csak a második részben jelenik meg, itt viszont már az első évadban is fontos szerepet kap. Aki pedig tudni akarja, mi az a Staircase Project, jobb, ha gyorsan utánaolvas – a sorozat nem fogja aprólékosan elmagyarázni.

És akkor jön Budapest…

Miközben a történet kilépett Kínából, a sorozat forgatása most még tovább mozdul: a 2. és 3. évadot szinte teljes egészében Magyarországon, főként Budapesten fogják leforgatni – a Pioneer Stillking Andrássy Kft. közreműködésével. A projekt 260 millió dolláros büdzsével dolgozik, ebből közel 210 millió dollár landol hazánkban.

Jeremy Podeswa rendező már posztolt is képeket a magyar helyszínbejárásokról – a főváros mellett valószínűleg vidéki helyszínek is szerepet kapnak a galaktikus történetben. Lehet, hogy a következő évadban már egy Debrecenről mintázott bázison készül a csillagközi invázió?

Szóval: könyv vagy sorozat?

Ez a Netflix-adaptáció nem klasszikus feldolgozás, inkább egy újragondolás. A könyv filozofikus, rétegezett, sokszor nehéz. A sorozat látványos, pörgős, néha szórakoztató – és néha felületes. Mindkettő mást ad. De ha Liu Cixin világát szeretnéd igazán mélyen megérteni, a regényt nem hagyhatod ki.

A sorozat pedig? Reméljük, hogy a magyar forgatás alatt egy kicsit visszatalál az eredeti hangulatához.

Az alábbi videóban megnézheted a sorozat előzetesét: