Rendkívüli sorozat az ATV műsorán, nem éri meg lemaradni róla

Milyen módszerekkel választják ki azt az embert, aki hazánkat, Magyarországot képviselheti a világűrben és milyen testi és szellemi adottságok kellenek ahhoz, hogy valakiből űrhajós legyen?

A 240 jelentkező közül végül ketten maradtak: Kapu Tibor, aki a fő kiválasztottként képviseli hazánkat, és Cserényi Gyula, aki tartalékosként csatlakozik a programhoz. A dokumentumfilm egyfelől a szakmai és fizikai próbatételekről szól, másfelől pedig a jelöltek emberi és érzelmi oldalát is bemutatja – a családtagok szemszögéből is azonosulhatunk a küldetés hatásaival.

Kiképzés, LEGO-teszt és pszichológiai próbák – így zajlik a magyar űrhajósok kiválasztása

Egy űrhajósnak nem elég fizikailag megfelelnie, pszichológiailag is bírnia kell a szélsőséges, űrben fellépő körülményeket, például a gravitáció nélküli légkörben való manőverezést vagy az étkezés, tisztálkodás szokatlan menetét. Ennek tesztelésére a jelöltek olyan feladatokat kaptak, amelyek elsőre játékosnak tűnhetnek, ám valójában komoly együttműködési és stresszkezelési készségeket mértek fel.

A LEGO-teszt: Az egyik jelölt vakon kapta meg az építőelemeket, míg a másik delikvens egy távolabbi szobából próbálta szóban instruálni, hogyan rakja össze a modellt. A játékosnak gondolt  feladat igazából rendkívül fontos részét képezi a kiképzésnek, ahol a kommunikációs képességeket és az utasítások pontos követését mérték fel.

Ebédteszt: Több mint egy átlagos falatozás – Amikor a jelöltek leültek ebédelni, nemcsak az étel várt rájuk, hanem egy rejtett vizsga is: tizennégy pszichológus vizsgálta őket. A felmérésen nem az étkezési etikettjük volt a lényeg, hanem hogy miként reagáltak a váratlan és nehéz kérdésekre, amelyek stresszhelyzetben is gyors gondolkodást, érzelmi stabilitást és logikus válaszadást követeltek.

Egy űrutazás során bármikor előfordulhatnak kiszámíthatatlan szituációk, így a jelölteknek egyrészt fizikailag, másrészt pedig mentálisan is bizonyítaniuk kellett, hogy képesek helytállni a zavartkeltő szituációban.

Extrém fizikai tesztek: A jelöltek átestek a híres G-erő teszten, amely során egy centrifugában 4G-től 8G-ig növekvő terhelésnek tették ki őket – ez ahhoz az erőkifejtéshez hasonlít, amelyet az űrbe induló rakéták gyorsulása okoz.

Nem kilövés, hanem felbocsátás – a dokumentumfilm kulisszatitkai

A sorozat rendezője, Novák András, az ATV tudósítója, végigkísérte az űrhajósjelöltek teljes útját. Ahogy ő maga is hangsúlyozta: „Rakétákat kilőnek, de egy űrhajóst felbocsátanak” – hiszen a cél nem a távozás, hanem az, hogy biztonságosan vissza is térjenek a kiválasztott, leendőbeli asztronauták.

A tizenegy epizódból álló sorozat az ATV műsorán követhető, ahol minden szerdán új fejezettel tudhatunk meg többet a vakmerő űrutazokról.

A néző is részt vehet a küldetésben 

A dokumentumfilm közben a képernyőn fe-fel bukkanó QR kódokra lehetünk figyelmesek, amelyeket beolvasva még több exkluzív tartalomhoz juthatunk az űrutazással kapcsolatban.

A legfrisebb hírek így interaktív módon is nyomon követhetőek, amelyek főképp a magyar űrprogram alakulásáról, a kiképzés menetéről és a küldetés részleteiről nyújtanak gazdagabb információt nézőinek.

A Magyar űrhajós dokumentumsorozatból megtudhatjuk, hogy milyen elszántság, tudás és emberi erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy egy nemzet újra helyet foglaljon az űrben.

Az első öt rész már megtekinthető és ami még jobb hír, hogy a nézők az elejétől a végéig visszanézhetik az eddigi történéseket, egészen áprilisig bezárólag.

A folytatásra sem kell sokat várni: májusban újabb részekkel tér vissza a dokumentumsorozat, amely a kiválasztásuktól a kiképzésükön át egészen a felbocsátásig követi nyomon a magyar űrhajósok könyvbe illő kozmoszi kalandjait.

Az alábbi videóban Kapu Tibor és Cserényi Gyula jelöltek számolnak be eddigi élményeikről: