Dühít, de nézed? Ezért követik sokan a gyűlölt tévéműsorokat hétről hétre

Az utóbbi évtizedekben a televíziózás jelentősen átalakult. A hagyományos tévénézés mellett megjelentek a streaming szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik, hogy a nézők bármikor hozzáférjenek a kívánt tartalomhoz. Ennek ellenére még mindig sok ezer embert szegeznek a képernyők elé azok a televízióműsorok, amelyek rendszerint hétvégente láthatók. Ezekből pedig bőven akad, ilyen most a Sztárbox, a Kőgazdag fiatalok, a Séfek Séfe, a Megasztár, az X-faktor, Sztárban sztár, Ázsia Expressz és még sorolhatnánk. 

Az adások közben vagy után sok néző a közösségi médiában követi az eseményeket, elmondja a véleményét, reagál másokéra, mintha egy kocsmában ülve beszélgetne a többi szurkolóval a meccs után. Pszichológia szempontból hatalmas igény van erre, az ember ugyanis társas lény. És ne feledkezzünk meg a trollokról sem, akik csak azért néznek meg egy műsort, hogy utána napokon keresztül tudjanak mit kritizálni.

Az élő műsorok és az (ál)valóságshow-k különösen nagy hatással vannak a nézőkre. A hétről hétre formálódó eseményekben való elmerülés lehetőséget ad arra, hogy nézőként elfelejtsük a napi problémáinkat és aggodalmainkat. Végül is, ki ne szeretne elmerülni egy izgalmas történetben, amikor a valóság túlzottan megterhelő?

Hiába utálják sokan, ott ülnek a legnézettebb tévéműsorok előtt hétről hétre

A rendszeres tévénézés nagyon könnyen szokássá válhat. Azok, akik minden este vagy minden hétvégén egy adott időben néznek meg egy műsort, gyakran kényszeresen folytatják ezt a rutint. Így jutnak el oda, hogy már mindegy mi az, csak nézni lehessen. Ők azok, akik kritizálják a szereplőket, ki vannak akadva az eseményeken, mégis ott ülnek a képernyő előtt minden alkalommal. A megszokás ugyanis ad egyfajta biztonságérzetet.

A tévéműsorok legnagyobb vonzereje a karakterekhez való érzelmi kötődés, ami szintén erősíti a függőséget. Ahogy nézőként hétről hétre megkedvelünk (vagy éppen megutálunk) egy énekest, játékost, műsorvezetőt, zsűritagot, úgy nehezen tudjuk elengedni, kivancsiak vagyunk a sorsára, az érzéseire, nem akarunk lemaradni semmi fontosról vele kapcsolatban.

A tévéfüggőség egy komplex jelenség, amely több tényező együttes hatásának eredménye. A könnyű elérhetőség, a tartalmi gazdagság, a közösségi élmény, a valóságból való menekülés, a szokások és az érzelmi befektetés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy nehezen tudunk más elfoglaltságot kitalálni magunknak.

Szakemberek szerint ahogy a jövőben a technológia folyamatosan fejlődik, úgy valószínű, hogy a tévézés szerepe és hatása még inkább megerősödik a társadalomban.

Forrás: psychetal.com