Trianonra emlékező plakát tűnt fel Ukrajnában, magyarul is üzentek rajta
.jpg?crop=false&width=1920)
Nem az egész Kárpát-medencében szomorúak Trianon miatt.
Június negyedike a modern magyar történelem legfájdalmasabb gyásznapja, amely 2010 óta hivatalosan a Nemzeti Összetartozás Napja. Ez a dátum a közmegegyezés szerint a magyarság legnagyobb kollektív tragédiájára, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírására emlékeztet.
A diktátum következtében megszűnt a Kárpát-medencét átfogó, ezeréves Magyar Királyság: hazánk elveszítette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét.
Magyarok milliói rekedtek a határokon kívül, és kerültek egyik napról a másikra, fegyveres kényszer hatására idegen országok fennhatósága alá.
Ami a magyar nemzet számára egy máig feldolgozatlan, generációkon átívelő trauma, az a térség utódállamaiban ünnepelt igazodási pont, ez az alapvető narratívakülönbség pedig a mai napig komoly társadalmi konfliktusok forrása.
Eddig ismeretlen képek kerültek elő Magyar Péter és Varga Judit házasságáról, feltűnik egy prominens fideszes politikus is
Olvass tovább...
Történelmi igazságtételként ünneplik Trianont
A trianoni emléknap kapcsán a közelmúltban egy rendkívül viharos reakciókat kiváltó plakát tűnt fel Ukrajnában, amely tökéletesen mintázza a szomszédos államok merev elzárkózását a magyar nemzeti fájdalomtól.
A kikerült hirdetményeken nyíltan történelmi igazságtételként hivatkoznak az 1920-as békediktátumra, amely szerintük jogosan szabdalta szét a történelmi Magyarországot.
A vizuális provokációt különösen feszültté teszi, hogy a készítők cinikus módon még egy magyar nyelvű feliratot is elhelyeztek a plakáton, közvetlenül a kárpátaljai magyar kisebbségnek címezve az üzenetet.
Kitálalt a NER-es politikusokat szállító magángép-pilóta, ilyen körülmények várták az elitben
Olvass tovább...
A plakát orbitális történelmi tévedése
Az ukrajnai plakátkampányban azonban van egy olyan ordító logikai és historiográfiai bukfenc, amely finoman szólva is hiteltelenné teszi az egész akciót.
A készítők ugyanis elfelejtették (talán szándékosan) azt az alapvető tényt, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának pillanatában, 1920-ban Ukrajna mint független, szuverén állam még nem is létezett a térképen.
A mai Kárpátalja területét a trianoni döntéssel a formálódó Csehszlovákiához csatolták, nem pedig egy nem létező ukrán államhoz, így voltaképpen az ukrán állam saját múltjával is teljes ellentmondásba keveredik.
