Amerika már Magyarországra is beférkőzött, meglepő, hol bukkantak rá a nyomaira

Amikor a magyar falu és Amerika sorsa a riolittufában dőlt el

A Bükk lábánál fekvő Cserépfalu története különös titkot őriz, ahol a helyi magyar falu társadalma éles választóvonalhoz érkezett a múlt század elején. A gazdasági válság kényszerítő ereje miatt megindult a tömeges kivándorlás az óceánon túlra, de a sors fintora, hogy nem mindenki jutott el az ígéret földjéig.

Akik itthon maradtak vagyon és föld nélkül, azok a Berezd-oldal puha kőzetébe vájták bele jövőjüket.

Ezek a különös barlanglakások menedéket nyújtottak a legszegényebb zsellércsaládoknak, akik a kivájt követ értékesítették, hogy túléljenek. A népi humor és a gúnyos megjegyzések hívták életre a nevet, amely szerint ők csak a falu széléig, a saját kis otthonukig jutottak a tengerentúl helyett.

Puritán hétköznapok: Bútor és életmód a sziklák között

A forrásanyag szerint, ezek a barlanglakások belülről meglepően funkcionálisak voltak, ellenáltak a zord körülményeknek. A bentlakók életét a praktikum irányította: a legtöbb bútor saját kézzel készült, faragott szalmadikók és karoslócák töltötték meg a tereket. A szűkös konyhákban falba vésett kemence ontotta a meleget, amelynek füstje ötletes kéménykürtőkön át távozott, a vízhordás pedig mindennapos, kemény fizikai küzdelmet jelentett a távoli közkutaktól.

A lakók nem ritkán házi készítésű súrolóporral házaltak Mezőkövesden, hogy a történelem viharaiban is fenntartsák családjukat. A kivándorlás vágya sokakban élt, de ők a sziklafalak között teremtettek maguknak egy sajátos, zárt birodalmat.

A szegénység luxusa: Így építették fel a magyarok a saját Amerikájukat a sziklafalban.

Bár a hivatalos iratok hallgatnak a kezdetekről, a szájhagyomány szerint a 19. század óta lakták e bérceket a falubeliek, mint Jupúp vagy Piskó. A barlanglakások sora egészen 1969-ig lakott volt, sőt, egy-egy építmény a mai napig ellenált az idő viszontagságainak.

A sziklafalba kialakított, nyers építészeti elemekből eszkábált lakások és a mögötte keringő sorsfordító sztorik ma már igazi bakancslistás célpontnak számítanak, ahol a látogatók szinte a bőrükön érezhetik a régi idők kőkemény túlélési stratégiáit és a kreatív dacot.

A puritán bútor darabjai között egykor egy egész nyári kereset, tíz mázsa búza ára feküdt a falakban. S hogy pontosan hol bukkantak rá a meglepő amerikai beköltözés nyomaira és a gúnyos elnevezés forrására? A Cserépfalu határában fekvő, sziklába vájt településrészt a helyiek a mai napig csak Kisamerikának hívják.

Az alábbi videóban is láthatunk egy barlangjáratot, Cserépfalun járt a videós, aki a Suba-lyuk járatát örökítette meg, hasonló barlangrendszerekbe építhették otthonaikat az 1969-ben élt lakosok: