
Titokzatos kódex tárta fel középkori magyar inkvizíciót, évszázadokig elhallgatták a táltos-perek történetét
Olvass tovább...


A bécsi kincstárban őrzik a legendás tárgyat, amit Szent Istvánhoz kötnek.
Szent István a magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja, nem véletlen, hogy halálának napján, augusztus 20-án ünnepeljük az államalapítást.
Az ünnep központi eseménye a Szent Jobb-körmenet. Az ereklye, amely Szent István természetes úton mumifikálódott jobb keze a budapesti Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnájában található.
A történet szerint a kezet még a szentté avatás előtt, a sír felbontásakor választották le a testről, mert csodás erőt tulajdonítottak neki .
A Szent Jobb útja viszontagságos volt. A török hódoltság idején Raguzába (a mai Dubrovnikba) menekítették, majd Mária Terézia császárnő szerezte vissza hosszas diplomáciai tárgyalások után 1771-ben.
A második világháború után a kommunista hatalomátvételig tartották a körmeneteket, majd 1989-ben, a rendszerváltás évében újították fel a hagyományt.

Olvass tovább...
Szent Istvánhoz nemcsak a Szent Jobb, hanem egy kard is kötődik. A fegyvert ma a bécsi császári kincstárban (Kaiserliche Schatzkammer) őrzik. A tárgy nem díszkard, hanem valódi harci fegyver: kétélű, egyenes penge, elefántcsont markolattal és keresztvassal, a fogását sodrott dróttal tekerték be.
A kard korabeli, vagyis valóban a 11. században készülhetett, Szent István király korában. Az azonban, hogy személyesen a király használta volna, már nem bizonyítható teljes bizonyossággal - a név tehát hagyomány, a tárgy viszont valódi.
A kérdés adott: hogyan került egy magyar királyi ereklye Bécsbe? A válasz a történelem viharos évszázadaiban keresendő. A magyar királyi kincsek egy része a Habsburgokhoz került, így maradt fenn ez a darab is a bécsi gyűjteményben.
Érdekesség, hogy egy másik, Szent Istvánhoz kötött kardot Prágában is őriznek, de az egy külön tárgy, teljesen más történettel.

Olvass tovább...
A bécsi kard létezése és típusa jól dokumentált. A Kunsthistorisches Museum katalógusai pontosan leírják a fegyvert, a szakirodalom (például Ewart Oakeshott, Jan Petersen és David Nicolle munkái) a kardtípusokat tárgyalva is foglalkoznak a korabeli fegyverekke, a magyar történeti kronológiák és Kontler László munkái pedig a korai királyság kontextusába helyezik a tárgyat.
Mégsem tudjuk teljes bizonyossággal állítani, hogy a kard valóban Szent István kezében volt, A Szent Jobbhoz hasonlóan itt is a történeti hagyomány és a tények határán mozgunk.